Az SZTE kutatónői két éve dolgoznak azon, hogy a koronavírus-betegség súlyos és kevésbé súlyos lefolyására választ adjanak – írja az egyetem.
Prof. Dr. Széll Márta, molekuláris biológus, az SZTE SZAOK Orvosi Genetikai Intézetének vezetője, aki egyben az SZTE stratégiai rektorhelyettese és Dr. Buzás Krisztina, az SZTE SZAOK és TTIK közös Immunológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense a Szabadegyetemen mutatták be a témával kapcsolatos projektjeiket, amelyek fontos eleme többek között az ismeretterjesztés.
Genetikai állományunk mindössze 1%-ban különbözik embertársainkétól, és ez az 1%-nyi különbség határozza meg a fiziológiai különbségeinket, valamint a különböző betegségekre való hajlamunkat is. Ezen tudás birtokában két évvel ezelőtt az Innovációs és Technológiai Minisztérium segítségével indítottuk útjára a Pécsi Tudományegyetemmel együtt, azt a kutatást, amely egy biológiai mintagyűjteményre alapszik és több szempontból is óriási szereppel bír – kezdte gondolatait a kutatást vezető Prof. Dr. Széll Márta, molekuláris biológus, az SZTE SZAOK Orvosi Genetikai Intézetének vezetője, az SZTE stratégiai rektorhelyettese.
A mintákat mindeddig 600 koronavírusos, vagy már azon átesett betegtől gyűjtöttük be úgy, hogy vért vettünk tőlük. Ezt követően a vérmintákon genomikai vizsgálatokba kezdtünk, amelyek segítségével azt próbáltuk, illetve próbáljuk meg kideríteni, hogy melyek azok a gének, amelyek variánsai hajlamosítják az adott személyt a súlyos betegségek kialakulására, illetve, hogy melyek azok a gének, amelyek variánsai megvédik az adott személyt mindettől. A mintaállományból már több mint 100-at teljesen feldolgoztunk.
Ezek bioinformatikai elemzése kapcsán pedig már meg is tudtunk nevezni olyan géneket, amelyekről most azt gondoljuk, hogy a variánsaik hozzájárulnak vagy épp megvédik az adott személyt a megbetegedések súlyosságától. Ezek elsődleges adatok. Ahhoz azonban, hogy validnak tekintsük, ugyanezt a vizsgálatot egy kibővített betegcsoporton is el kell végeznünk. Azok a gének viszont, amelyek újra és újra fennakadnak majd a rendszeren, már publikálásra kerülhetnek úgy, mint a magyar populáció súlyosbító vagy épp, mint védő génjei – fogalmazott Prof. Dr. Széll Márta.
A cél egy olyan génpanel felállítása, amely megmutatja az embereknek, hogy milyen mértékű a hajlamuk a koronavírus-fertőzésre, és az általa okozott betegség súlyos lefolyására.
A kutatók a projekt kapcsán 1000 személy vérmintájának elemzését vállalták. Ennek eléréséhez még 400 személyre van szükségük. Az Egyetemek ezért várják azokat az önkénteseket, akik szívesen részt vennének a kutatásban.
A nemek arányát tekintve egyelőre azt látjuk, hogy a férfiaknál a vírusfertőzések súlyosabb lefolyásúak. Ez részben annak köszönhető, hogy vannak gének, amelyek variánsa a férfi hormonok szabályozása alatt állnak. Ez is mutatja, hogy a COVID19 betegség lefolyásának milyen sok és komplex meghatározója van.
Többek között ezért is tartom nagyon fontosnak az ismeretterjesztő előadásokat, ugyanis csak azokon keresztül tudjuk eljuttatni az emberekhez azokat az ismereteket, amelyek a kutatási adatokra alapozva magyarázzák a betegség okait és lehetséges megelőzését, illetve kezelését. Ehhez azonban rengeteg alapkutatást kell elvégezni. Ezek az alapkutatások pedig minden esetben több évtizedes munkát igényelnek, az emberek jó része viszont már csak a végeredményt látja, azaz egy-egy gyógyszert vagy vakcinát.
Emiatt – mint azt az utóbbi két évben is láthattuk – sokan kétkedővé és bizonytalanná válnak. Az, hogy Prof. Dr. Karikó Katalin és Prof. Dr. Pardi Norbert mRNS alapú kutatása éppen most ért révbe, és a klinikai vizsgálatok után alkalmazhatóvá vált a gyakorlatban, hihetetlen vívmány, melyhez megalapozott tudás, akaraterő, energia és munka vezetett.
Az elsősorban a közösségi médiában terjedő kósza hírek helyett bennük megéri bízni – hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Széll Márta, akinek az előadása a Szabadegyetemen is erre témára épült.
Forrás: Szegedi Tudományegyetem
