A kávéfogyasztás – különösen a napi két-három csésze – a szívbetegségek és a veszélyes szívritmuszavarok alacsonyabb kockázatával járhat együtt, és összefüggésbe hozható a hosszabb élettartammal is – erről ismertettek három vizsgálatot az Amerikai Szívgyógyászati Kollégium idei tudományos ülésén.
Peter M. Kistler, és munkatársai az Egyesült Királyság BioBank adatait használták fel, amely több mint félmillió olyan embertől származó egészségügyi információkat tartalmaz, akiket legalább 10 évig követtek. A kutatók a kávéfogyasztás különböző szintjeit vizsgálták, a napi egy csészétől a több, mint hat csészéig, valamint értékelték a szívritmuszavarok, a szív- és érrendszeri betegségek (beleértve a koszorúér-betegséget, a szívelégtelenséget és a szélütést) előfordulását, valamint a teljes, illetve szívvel összefüggő halálozást a szív- és érrendszeri betegséggel vagy anélkül élők körében.
Az első vizsgálatban Kistler és munkatársai 382.535 szív- és érrendszeri betegségben nem szenvedő egyén adatait vizsgálták annak megállapítása érdekében, hogy a kávéivás szerepet játszott-e a szív- és érrendszeri betegségek vagy a szélütés kialakulásában a 10 éves követés során. A résztvevők (kb. felük nő) átlagéletkora 57 év volt. Az eredmények azt mutatták, hogy általában a napi két-három csésze kávé elfogyasztása járt a legnagyobb haszonnal, ami 10-15%-kal csökkentette a koszorúér-betegség, a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok vagy a bármilyen okból bekövetkező halálozások kockázatát. A szélütés vagy a szív- és érrendszeri eredetű halálozás kockázata azoknál volt a legalacsonyabb, akik naponta egy csésze kávét ittak. A kutatók U-alakú kapcsolatot figyeltek meg a kávéfogyasztás és az új szívritmuszavarok között. A maximális haszon ez esetben a napi két-három csésze kávét fogyasztók körében volt tapasztalható, míg azoknál kisebb, akik többet vagy kevesebbet ittak.
Kistler és munkatársai egy második tanulmányba 34.279 olyan személyt vontak be, akiknek a kiinduláskor valamilyen szív- és érrendszeri betegségük volt. A kutatók azt találták, hogy a napi két-három csésze kávét fogyasztók kisebb valószínűséggel haltak meg, mint a kávét nem ivók. Ezen túlmenően, bármennyi vizsgált mennyiségű kávé fogyasztása sem járt együtt a szívritmuszavarok, köztük a pitvarfibrilláció (AFib) vagy a pitvarlebegés magasabb kockázatával. Az elemzésbe bevont 24.111 ember közül, akiknek a kiinduláskor szívritmuszavara volt, a kávéfogyasztás alacsonyabb halálozási kockázattal járt, és az AFib-betegeknél, akik napi egy csésze kávét ittak, közel 20%-kal kisebb volt a halálozás valószínűsége, mint a kávét nem fogyasztóknál.
Bár a napi két-három csésze kávé összességében a legkedvezőbbnek tűnt, Kistler arra figyelmeztetett, hogy az emberek ne növeljék a kávéfogyasztásukat, különösen akkor, ha ez szorongást vagy kellemetlen érzést okoz.
Egy harmadik tanulmányban Kistler és munkatársai azt vizsgálták, hogy van-e különbség a kávé és a szív- és érrendszeri betegségek kapcsolatában attól függően, hogy valaki instant vagy őrölt kávét, illetve koffeintartalmú vagy koffeinmentes kávét ivott. Azt találták, hogy napi két-három csésze elfogyasztásánál a legalacsonyabb a szívritmuszavarok, a koszorúér-elzáródás, a szélütés vagy a szívelégtelenség kockázata, függetlenül attól, hogy őrölt vagy instant kávét fogyasztottak. Az összes kávétípusnál alacsonyabb halálozási arányt tapasztaltak. A koffeinmentes kávénak nem volt kedvező hatása a szívritmuszavarok ellen, de csökkentette a szív- és érrendszeri betegségek, kivéve a szívelégtelenség kockázatát.
Kistler szerint az eredmények azt sugallják, hogy a koffeintartalmú kávé előnyösebb, és nincs szív- és érrendszeri előnye annak, ha koffeinmentes kávét választunk.
A kutatók megjegyzik, hogy ezeknek a vizsgálatoknak számos korlátja van, mivel nem tudták ellenőrizni azokat a táplálkozási tényezőket, amelyek szerepet játszhatnak a szív- és érrendszeri betegségekben, és nem tudták figyelembe venni az elfogyasztott tejszínt, tejet vagy cukrot sem. Megjegyezték, hogy az eredményeket randomizált vizsgálatokban kell validálni.
