Már félórányi irányított nevetés felér egy könnyű testmozgással, és javítja a közérzetet idősebb nők esetében. Az ELTE PPK kutatói az egyre elterjedtebb hahota jóga pszichés és élettani hatásait vizsgálták – írja az egyetem.
Az őszinte, természetes nevetésről régóta tudjuk, hogy nagy szerepe van a lelki egészség megőrzésében, csökkenti a stresszt és pozitív változásokat idéz elő a szervezetünkben is. Arról azonban alig mond valamit a tudomány, hogy az irányított, öngerjesztett nevetés is képes-e előidézni ezeket a pozitív hatásokat. Pedig maga az elképzelés már a 90-es években megszületett, és mára hahota jóga vagy másnéven nevető jóga formájában az egész világon elterjedt. A módszer lényege, hogy a résztvevők kacagást kiváltó gyakorlatokat kombinálnak a jógából ismert légzőgyakorlatokkal. Nagy előnye, hogy az öngerjesztett nevetés könnyen átfordul valódi kacagásba, főleg, ha társaságban művelik. Szabó Attila, az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet oktatója és munkatársai ezért két kísérletben mérték fel a hahota jóga egészségre és pszichés jóllétre gyakorolt hatásait.
Az első vizsgálatban a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a nevetés puszta vizuális élménye is képes-e a pozitív érzelmek kiváltására. Hogy ezt megtudják, 13 egyetemi hallgató számára levetítettek egy 25 perces, hahota jógaórát bemutató videót. A kísérlet során a szakemberek pulzusmérő öv segítségével megfigyelték a tesztalanyok szívritmusát, érzelmi állapotukat pedig kérdőíves módszerrel mérték fel. Az eredményekből megállapították, hogy
a hahota jóga puszta nézése is jótékonyan hat a lelki állapotra, miközben figyelemreméltó szív- és légzőrendszeri reakciót vált ki.
A kisfilmek nézése közben a résztvevők annyi energiát használtak fel, ami megfelel egy enyhe fizikai testmozgásnak, és nagyjából a hetente 1-3 alkalommal sportoló emberekre jellemző.
A második kísérletben egy valós, budapesti jógakurzus résztvevői körében vizsgálták, hogy mire képes a mosoly ereje. A hahota jógán huszonöt 60 év körüli nő vett részt, akiknél szintén elvégezték az előző kísérletben is használt méréseket. Az eredmények igazolták, hogy mindössze egy foglalkozás javította a hangulatot és csökkentette a negatív érzelmek megjelenését. A jókedv kedvezően hatott az egészségre is:
a tesztalanyok többségénél nőtt az elégetett kalóriamennyiség és a pulzusszám is.
Más fizikai tevékenységekkel összehasonlítva, a jógázók valamivel kevesebb energiát égettek el, mint ugyanennyi idő alatt biciklizéssel, de többet, mint például főzéssel.
Szabó Attila, Berkes Tímea, Ihász Ferenc és Köteles Ferenc cikke a Baltic Journal of Sport and Health Sciences c. folyóiratban jelent meg.
Forrás: ELTE PPK
