A pszichiátriai ellátás, gondozás sikerére, és a mentális betegséggel élők életminőségére sokszor nem csak az állapot súlyossága, hanem a betegséget kísérő megbélyegzés is jelentős hatást gyakorol. Magyarországon most először kerül sor országos antistigma kezdeményezésre, és az első adatok szerint a lakosság 30 százalékának komoly ellenérzései vannak a mentális betegséggel élőkkel kapcsolatban írja a medicalonline.hu.
A WHO minden év október 10-én tartja a Lelki Egészség Világnapját (World Mental Health Day). Ebből az alkalomból, alapos szakmai előkészítés után lép a nyilvánosság elé a Magyar Antistigma Munkacsoport.
A mentális zavarral (pszichoszociális fogyatékossággal) élőkkel szemben megnyilvánuló stigmatizáció jól ismert, általános jelenség, mely bár jellegzetes eltéréseket mutathat, nem korlátozódik egyes országokra, közösségekre. A stigma, legyen szó annak bármely altípusáról, jelentős hatást gyakorol a pszichiátriai ellátás, gondozás sikerére és a mentális betegséggel élők életminőségére. Nemzetközi szakirodalmi adatok alapján a mentális zavarral élők közel 50%-a tart attól, hogy betegsége miatt igazságtalan bánásmódban lesz része.
A érintettek közel egyharmada tapasztal mentális zavarával kapcsolatba hozható hátrányokat a munkavállalás területén, és csaknem minden ötödik beteg számol be nehézségekről a pénzintézetekkel, biztosítókkal való együttműködés terén. A betegek részéről a diszkriminációra irányuló tapasztalatok az egészségügy területén is általánosnak tekinthetők, mely a szakirodalom alapján leggyakrabban a tünetek bagatellizálásában érhető tetten.
A stigmatizáció hatása ugyanakkor túlmutat az egyéni nehézségek szintjén. Országokon átívelő általános jelenség, hogy az állami fenntartású egészségügyi intézményekben a pszichiátriai ellátás fejlesztésére fajlagosan kevesebb összeget fordítanak más egészségügyi területekhez képest.
Magyarországon a helyzet a nemzetközi viszonyokhoz képest sajátos. Egyrészt mert a téma sajnos még mindig kevéssé kutatottnak mondható, másrészt a pszichiátriai betegségeket illetően továbbra is a biomedikális szemlélet uralkodik. A pszichiátriai betegek társadalmi elkülönítése máig több szinten is megnyilvánul:
- a betegek ellátásának továbbra is fontos színterét képezik a nagy elmeszociális otthonok,
- a problémáról nem esik szó a médiában,
- az átlagember pszichiátriai betegségekre vonatkozó ismeretei erősen korlátozottak,
- a közösségi pszichiátriai szemlélet pedig leginkább csak egyedi kezdeményezések formájában él, amik egyelőre kevés teret tudtak nyerni.
A stigmatizáció elleni hatékony küzdelem a stigma altípusától, hatásától és intenzitásától függően több szinten és eltérő eszközökkel valósítható meg, ami optimális esetben a mentális zavarokra vonatkozó reális ismeretek átadásától a pácienseket és az egészséges személyeket közelítő élményalapú megközelítéseken át a betegek hatékony rehabilitációjáig terjed.
Magyarország jelenleg nem rendelkezik egységes szemléletet tükröző országos antistigma programmal. Eddig elsősorban helyi és a rehabilitációs folyamatba ágyazott antistigma programok születtek, míg a mentális zavarokkal kapcsolatos releváns és reális ismeretek átadása, és az átlag populáció érzékenyítése elmaradt.
A Magyar Antistigma Munkacsoport 2020-ban alakult meg az országos stigma kutatás, a létező antistigma programok felkutatása, összegyűjtése, regionális, vagy országos hatásuk felmérése és ezek alapján széleskörű konszenzuson alapuló Nemzeti Antistigma Program (NAP) kidolgozása és elindítása céljából.
Forrás: MedicalOnline
