A magyar lakosság egészségi állapotának javítása az ország gazdasági versenyképességének javítása miatt is sürgető, nemzeti népegészségügyi program kidolgozására és elindítására van szükség egy a Debreceni Egyetemen (DE) hétfőn ismertetett kutatás eredményei szerint.
Ádány Róza orvosprofesszor az eseményen emlékeztetett: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által 2016-2021 között 1,464 milliárd forinttal támogatott projekt a DE három karának (általános orvostudományi, népegészségügyi és gazdaságtudományi) együttműködésében valósult meg.
A magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen halálozási mutatói hátterében a daganatos betegségek mellett a szív-érrendszeri és az anyagcsere-betegségeknek van meghatározó szerepük. Mivel ezen betegségek kockázati tényezőinél jelentős az átfedés, a hat munkacsoportban végzett kutatások a genetikai és környezeti tényezők feltárására és súlyuk jellemzésére irányultak – magyarázta a kutatást vezető professzor.
Ádány Róza kiemelte: drámai a helyzet a korai halálozást tekintve a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségeknél Északkelet-Magyarországon, az észak-magyarországi, illetve az észak-alföldi régiókban. A visegrádi országokban – Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország – a daganatos megbetegedések halálozási aránya alapján „nincs nálunk kedvezőtlenebb helyzetben lévő régió”, de a szív- és érrendszeri halálozásokban is csak egyetlen lengyelországi régióban olyan rossz a helyzet, mint Magyarországon – idézte a kutatás megállapításait Ádány Róza.
A térségben vizsgált roma és fiatal nem roma populációnál is aggasztó az elhízás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás mértéke – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy „a nem fertőző betegségek kockázata egyre jelentősebb a magyar populációban”. Ezzel kapcsolatban kiemelte: drasztikusan emelkedik a hasi elhízás: a felnőtt lakosság, illetve a roma populáció tartozik ebbe a körbe, mint ahogy drasztikusan emelkedik a magas vérnyomásban szenvedők száma és a cukorbetegséget megelőző állapot gyakorisága is.
A kutatás egyértelműen rávilágított a megelőző gyógyellátás hiányosságaira: az érintettek nem élnek megfelelően a prevenció lehetőségével, a lakosság 30 százalékának például rejtett (ismeretlen) magas vérnyomása van, azok háromnegyedének pedig, akiket kezelnek, nincs megfelelően beállítva a vérnyomása – magyarázta a szakember, megjegyezve: a kutatás eredményei nemzeti népegészségügyi program mielőbbi elindítását sürgetik.
Forrás: MTI
