Az ST-elevációs infarktus miatt kórházba kerültek száma a nemzetközi adatok szerint 30−40%-kal csökkent. Ennek oka elsősorban a fertőzéstől való félelem, s nem az események számának valós csökkenése. Ha a panaszok olyan súlyosak voltak, hogy mégis orvoshoz fordultak a betegek, akkor az ún. iszkémiás idő francia felmérés szerint a háromszorosára nőtt, és ezzel természetesen a terápiás beavatkozás sikerességének a valószínűsége is arányosan csökkent – mondta el a Medical Online lapnak dr. Tóth Kálmán professzor, a Pécsi Tudományegyetem klinikaigazgató egyetemi tanára.
Már egy éve küzdünk a Covid-járvánnyal. Mennyiben alakította át a kardiológiai ellátást, és hogyan sikerült alkalmazkodnia a szakmának az új kihívásokhoz?
Olyannyira egy éve küzdünk vele, hogy szinte napra pontosan beszélgetésünk előtt egy éve vezették be az első komoly korlátozásokat hazánkban. A Magyar Kardiológusok Társasága ekkor készült az első nagy tavaszi kongresszusra, a Debreceni Kardiológiai Napokra, amit a szervezőknek az utolsó pillanatban kellett lemondaniuk. Ez azt jelenti, hogy már egy éve nem volt jelenléti konferenciánk. Az ellátást is alapvetően átalakította a járvány. Ijesztőek a hazai és a nemzetközi statisztikák is. Egyes adatok szerint például az ST-elevációs infarktus miatt kórházba kerültek száma 30−40%-kal csökkent. Ennek oka elsősorban a fertőzéstől való félelem, s nem az események számának valós csökkenése. Ha a panaszok olyan súlyosak voltak, hogy mégis orvoshoz fordultak a betegek, akkor az ún. iszkémiás idő francia felmérés szerint háromszorosára nőtt, és ezzel természetesen a terápiás beavatkozás sikerességének a valószínűsége is arányosan csökkent. Elvesztegetjük a hezitálás miatt az első aranyórákat, amikor a beavatkozás a legjobb eredménnyel kecsegtetne. A hezitációs idő Magyarországon eddig is magas volt, de a félelem miatt ez most veszélyesen megnőtt. Az újkeletű pitvarfibrillációs epizódok észlelése is csökkent, körülbelül 30−50%-kal. Mivel a betegek panaszaik miatt kevésbé fordultak orvoshoz, a hospitalizáció is természetesen csökkent. Ugyanakkor viszont a stroke előfordulása és a halálozás növekedett, hiszen a nem felismerten pitvarfibrilláló beteg nem kapott antikoaguláns kezelést, és hetek-hónapok múlva stroke alakult ki. A helyzet némi javítását próbáltuk elérni felhívások közzétételével, betegedukációval, de a fertőzéstől való félelem sajnos mindent felülírt.
Reméljük, hamarosan túljutunk ezen a nehéz helyzeten. Van-e olyan, amit a tanultakból majd „békeidőben” is hasznosítani tudnak és szeretnének?
Pozitív hozadéka a járványnak, hogy gyakrabban használtuk a telemedicina lehetőségeit. Több területen eddig is megvolt rá az adottság, de kevésbé éltünk vele, most viszont a helyzet rákényszerített minket és betegeinket is a használatukra. A legegyszerűbb közülük a telefonos vizit. Járóbetegeink nagy részét ma így kontrolláljuk, emellett transztelefonikus EKG-t is használunk, ami a háziorvosoknak is jó konzultatív lehetőséget jelent. Sokkal fegyelmezettebb lett a betegek megjelenése. Korábban gyakran hiába adtunk időpontokat, a betegek általában nem pontosan jöttek, zsúfoltak voltak a várók. A járvány kezdete óta a betegek időpontra jönnek, a pretriázs után rögtön bejutnak a rendelőbe, és utána nem beszélgetnek a váróban, hanem azonnal távoznak. Ez azt jelenti, hogy adott esetben ugyanolyan betegforgalom mellett is negyedannyian ülnek a váróban, mert betartják az időpontokat. Nagyon feltűnő ez a változás, és jó lenne, ha megmaradna a járvány lezajlása után is.
()
A járványtól függetlenül merre tartanak most a kardiológiai kutatások? Milyen eredmények várhatók a közeli és a távolabbi jövőben?
A kutatások rendületlenül folynak tovább, bár a hangsúly a Coviddal összefüggő problémákra helyeződött. A primer és a szekunder prevencióval kapcsolatos vizsgálatok középpontjában is a Coviddal kapcsolatos kérdések állnak, mint ahogy a vakcina- és gyógyszerfejlesztés fókusza is a Covid.
A teljes tartalom a medicalonline.hu oldalán olvasható.
Forrás: Medical Online
