A COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus valószínűleg nem fertőzi meg közvetlenül az agyat, mégis jelentős neurológiai károkat okozhat – derül ki a Columbia Egyetem új tanulmányából. A kutatók szerint a koronavírus-fertőzés következtében megfigyelhető neurológiai elváltozások hátterében a vírusfertőzés által, a test különböző részein vagy az agyi vérerekben kialakult gyulladás állhat.
„Jelentős viták folytak arról, hogy ez a vírus vajon megfertőzi-e az agyat, de több mint 40 COVID-19 beteg agysejtjeit vizsgálva nem találtunk vírusra utaló jeleket” – mondta James E. Goldman patológia és sejtbiológia professzor.
„Ugyanakkor a vizsgált agyakban számos olyan kóros elváltozást figyeltünk meg, ami magyarázatot adhat a betegség súlyos lefolyásánál tapasztalt zavartságra, delíriumra és más neurológiai hatásokra, enyhébb lefolyásnál a hetekig és hónapokig tartó „agyi ködre”. „
A Brain című folyóiratban közzétett tanulmány az eddigi legnagyobb és legrészletesebb jelentés a COVID-19-ben elhunyt, boncolt emberi agy kutatását tekintve. Az eredmények arra utalnak, hogy a betegeknél gyakran tapasztalható neurológiai elváltozások a vírus által a test egyéb részein vagy az agyi vérerekben kiváltott gyulladás következményei lehetnek.
Az agysejtekben nincs vírus
A tanulmány 41 olyan COVID-19 fertőzött beteg agyát vizsgálta, akik elhunytak a betegségben. A betegek életkora 38 és 97 év között volt, valamennyien vírus okozta tüdőkárosodásban szenvedtek, és körülbelül a felét lélegeztetni kellett. A legtöbb beteg spanyol etnikumhoz tartozott. A kórházi ápolás hossza széles skálán mozgott. Egyes betegek a sürgősségi osztályra bekerülve hamarosan meghaltak, mások hónapokig a kórházban maradtak. Valamennyi betegnél kiterjed klinikai és laboratóriumi vizsgálatokat végeztek el, néhányuknál agyi MRI- és CT vizsgálatra is sor került.
Az agy idegsejtjeiben és glia-sejtjeiben lévő vírusok kimutatására a kutatók többféle módszert is alkalmaztak, de intenzív kutatásuk ellenére sem találtak bizonyítékot a vírus jelenlétére a betegek agysejtjeiben.
„Több agyat vizsgáltunk meg, mint az eddigi tanulmányok, és több technikát is alkalmaztunk a vírus keresésére, de nem találtunk bizonyítékot a vírus RNS-re vagy fehérjére az agysejtekben” – mondta Goldman.
A vizsgálatokat több mint két tucat agyi területen végezték el, köztük az úgynevezett szaglógumón is, amelyet azért tartottak fontosnak, mert egyes jelentések szerint a koronavírus az orrüregből a szaglóidegen keresztül juthat be az agyba. Még ott sem találtak vírusfehérjét vagy RNS-t, bár a betegek orrnyálkahártyájában és magasan az orrüregben lévő szaglónyálkahártyában mindezeket ki tudták mutatni.
Annak ellenére, hogy közvetlenül az agyban nem találtak vírust, a kutatók minden betegnél jelentős agyi károsodást állapítottak meg, melyet többnyire két kategóriába soroltak. Minden beteg súlyos tüdőkárosodást szenvedett, ezért az egyik az oxigénhiányos állapot okozta sejtkárosodás volt, a másik a gyakori vérrögök, amelyek átmenetileg szintén leállították az adott terület oxigénellátását. Amikor a következő hónapokban, még több COVID-19 agyi boncolás elvégzése során az idegrendszer betegségeivel foglalkozó neuropatológusok újra és újra hasonló leletekkel találkoztak, rá kellett jönniük, hogy a COVID-19-ben elhunytaknak van egy kiemelkedő és gyakori neuropatológiai leletük.
Aktivált mikrogliát főként az alsó agytörzsben találtak, amely a szívműködést, a légzést, a tudatállapotokat szabályozza, valamint a hippokampuszban, amely a memóriáért és a hangulatért felel. A mikroglia aktivitás okozta idegsejt pusztulás tartós, ám pillanatnyilag nem tudják, hogy valójában ez okozza-e a figyelemzavart és a memóriaproblémákat.
Tartós neurológiai problémák
Goldman szerint még több kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy megértsük, miért jelentkeznek továbbra is tünetek a COVID-19 fertőzésből felgyógyult betegek egy részénél. A kutatók, hogy több információhoz jussanak, most olyan betegek boncolását elemzik, akik néhány hónappal a COVID-19-ből való felépülés után haltak meg. Hogy kiderítsék, a COVID-19 agyi károsodása mennyiben lehet a súlyos tüdőbetegség következménye, a további kutatások során olyan betegek agyát is megvizsgálják, akik a COVID-19 világjárványt megelőzően akut légzési distressz szindrómában (ARDS) szenvedtek.
Forrás: neurosciencenews.com
A tanulmány 2021. április 15-én jelent meg a Brain című szaklapban. / COVID-19 neuropathology at Columbia University Irving Medical Center/New York Presbyterian Hospital/
