A most megjelent, az eddigi legátfogóbb kutatás a pollen és a koronavírus kapcsolatrendszeréről a nemzetközi szakirodalomban. Egyúttal ez az eddigi legszéleskörűbb kutatási projekt az aerobiológia témakörében. A 154 társszerző közreműködésével készült publikáció a PNAS-ban jelent meg. A Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA című folyóirat az Amerikai Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának a periodikája – írja a Szegedi Tudományegyetem.
Magyarországról Dr. Makra László a Szegedi Tudományegyetem professzorán kívül a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársai, Magyar Donát és Szigeti Tamás vettek részt a projektben. A kutatást az is indokolta, hogy ha pollen kerül a légutakba, a szervezet legyengülve reagál a légúti vírusokra.
A kutatók öt földrész, 31 országának 130 régiójában vetették össze a levegő pollenszennyezettsége és a koronavírus-fertőzöttség adatait. Figyelembe vették további komponensek, nevezetesen a társadalmi tényezők közül a népsűrűség és a lezárások, míg a környezeti feltételek közül a hőmérséklet és a páratartalom fertőzésre gyakorolt hatását is.
2020 március 12-én a WHO hivatalosan bejelentette a globális COVID-19 járvány kezdetét. Nagyjából ugyanekkor az északi félteke jelentős részén egy kiterjedt meleg, déli légáramlat hatására a fák virágba borultak, ami nagyarányú pollenkibocsátáshoz vezetett – kezdte a kutatás okának kifejtését a Szegedi Tudományegyetem oktatója. Céljuk az volt, hogy elemezzék, bizonyos időjárási feltételek mellett kimutatható-e pozitív összefüggés a SARS-CoV-2 fertőzés és a levegő pollenkoncentrációja között.
A KUTATÁS EREDMÉNYEI
Összességében, a lezárás időbeli előfordulásától eltekintve, a vizsgált környezeti tényezők közül a pollen hatása volt a legjelentősebb, amit nagyjából hasonló súllyal a levegő hőmérséklete, és a relatív páratartalom követett – mondta Dr. Makra László. A levegő pollenkoncentrációja változásának a hatása átlagosan négy nap késéssel jelent meg a napi fertőzési arányokban. Megjegyzendő, hogy a fertőzési arányok meghatározásában a társadalmi és környezeti tényezők súlya, és sorrendje is országonként eltérő. Magyarország esetében a legfontosabb szerepet a lezárás játszotta, ezt követte a páratartalom, a harmadik pedig a pollenkoncentráció.
A gyakori légzőszervi vírusok – mint amilyen az influenzavírus – okozta fertőzések csúcsa télen vagy kora tavasszal tapasztalható. Ismert, hogy a levegő alacsony hőmérséklete megnöveli ezeknek a vírusfertőzéseknek az előfordulását. Bár a levegőben lévő pollen és a fertőzési arány közötti összefüggés szignifikánsan pozitív volt, azonban a hatás nagysága kicsi. Ez azt jelzi, hogy a pollen csak egy, a számos környezeti tényező közül, amelyek befolyásolják a SARS-CoV-2 fertőzést.
A FOLYTATÁS
A jövőben a magas vírusterjedési hullámok elkerülése érdekében a levegő hőmérsékletének, páratartalmának és pollenkoncentrációjának veszélyes kombinációja esetén szigorúbb védelmi intézkedéseket javaslunk. Például részecskeszűrő maszkok viselése tavasszal, a fa pollen magasabb koncentrációjának időszakában. Ösztönözni kell a megbízható, valós idejű bioaeroszol-mérő hálózatok kiépítését, valamint a polleninformációs és előrejelző rendszerek használatát. Ha figyelembe vesszük a folyamatos éghajlatváltozás és az urbanizáció óriási hatását a levegő pollenkoncentrációjának hosszú távú trendjeire, valamint az újonnan megjelenő vírusfertőzésekre, rendkívül fontos előrejelezni a jövőben várható járványokhoz köthető egészségi kockázatokat, és megfelelő intézkedéseket kell tenni annak lehető legnagyobb mértékű csökkentésére – összegezte a kutató.
A projekt folytatásaként közvetlenül szeretnék tanulmányozni, hogy van-e ok-okozati összefüggés a pollen és a COVID között. A cikkben vizsgált 31 országban külön-külön elemezni fogják, hogy milyen a szénanátha elterjedtsége a COVID-betegek körében – kevesebb, több vagy azonos az általános populációéhoz képest. Ezenkívül terveznek egy biomonitoring vizsgálatot, amelynek során klinikai információkat és mintákat gyűjtenek a SARS-CoV-2 pozitív betegekből, mind a pollenszezonban, mind azon kívül.
Forrás: Szegedi Tudományegyetem
