A szélütésen átesett, de a család, a környezet szeretetét, gondoskodását élvező beteg kilátásai – különösen, ha az ápoláshoz a jó szándékon kívül a fizikai és lelkierő, valamint az anyagi biztonság is rendelkezésre áll – még súlyos maradványtünetek esetén is biztatóak lehetnek. Az optimista, szeretetteljes légkörben időnként olyan mértékű javulás következik be, amely még a gyakorlott neurológusokat is meglepi.
A stroke-on átesett betegeknek nagyobb az esélyük egy újabb stroke bekövetkezésére vagy súlyos szívritmuszavarra. A gyógyszeres prevenció és a szoros ellenőrzés ezt hivatott megelőzni. A betegeknek a kórház után háziorvosi és ideggyógyászati szakrendelőkben időszakos orvosi kontrollra kell járniuk.
A stroke bekövetkezte utáni orvosi feladatok nagyon különböznek attól függően, hogy enyhe, illetve gyorsan javuló maradványtüneteket hagy hátra a betegség, vagy pedig súlyos állapot alakul ki. Az évente több tízezernyi új beteg gondozása zömmel a háziorvosokra hárul, akik munkájukat csak akkor végezhetik eredményesen, ha a szakellátással, vagy stroke-központtal állandó kapcsolatot tartanak fenn. A beteg környezetének szerepe alapvető. A házi betegápolás minden formája értékes lehet, azonban ezt a területet is a háziorvos felügyeli.
Az agyvérzésen átesett betegek otthoni kezelése a kívülállók számára nehezen elképzelhető, hatalmas fizikai és pszichés feladatot, állandó készenlétet igényel a családtól. Ha a család, a házastárs ezt a feladatot felvállalja, minden támogatást megérdemel.
A rászoruló ellátása ápolási és gyógyászati segédeszközökkel (decubitus lepedő, inkontinencia betét és -nadrág, ágytál, kádülőke, szoba-WC, tolókocsi) a legelemibb segítség, amit az egészségügy nyújthat.
A rehabilitációs kezelésre sokszor az otthon végzett gyógytorna az egyetlen esély, ezért lényeges, hogy a beteg otthoni ápolását elvállaló hozzátartozó tisztában legyen a tornakezelések jelentőségével, azokat megfigyelhesse, lejegyezhesse. Útmutató füzetek, a gyógytornáról készült videó anyagok segíthetnek a gyógyulásban, és az ápolás egyéb fogásaira is adhatnak.
A maradványtünetként jelentkező apházia (beszédtelenség) esetén képzett logopédusra van szükség, aki gyakran az egészségügyön kívül tevékenykedik. A kommunikációs zavarok kezelésére a betegek kevés segítséget kapnak, ezért a család sokszor „ösztönösen” próbálja visszatanítani őket.
A stroke-ot követő depresszió, dementia és egyéb pszichés zavarok gyakran szükségesség teszik a pszichológusok munkáját.
A magára hagyott, súlyos maradványtünetekkel elő beteg előbb-utóbb valamelyik elfekvőosztályra vagy szociális otthonba kerül.
1 hozzászólás
Józsa Emese liked this on Facebook.