„AMIT MEG KELL TENNÜNK AZÉRT, HOGY MEGELŐZZÜK A COVID-19 OKOZTA GLOBÁLIS DEPRESSZIÓT”
Ez volt a főcím, ami a bostoni Tufts Orvostudományi Egyetemen dolgozó Richard I. Shadert arra késztette, hogy egy kommentárban hívja fel a figyelmet a demoralizálódás és a depresszió közötti különbségre, ugyanis a COVID-19 járvány óriási stresszel jár – írja hírlevelében az Angelini Pharma Hungary.
A COVID-19-hez hasonló korábbi járványok, például a súlyos akut respiratorikus szindróma (SARS) pszichológiai hatásáról végzett vizsgálatok komoly pszichológiai terheket, például szorongást, depressziót, pánikrohamokat vagy pszichiátriai tüneteket fedtek fel az egészségügyi dolgozók körében és az átlagpopulációban egyaránt.
Vannak olyan jelek, amelyek a SARS-CoV-2 neurotróp tulajdonságaira utalnak.
Mivel a COVID-19 esetek száma még mindig gyorsan emelkedik több országban is, világszerte több millió embert érinthetek és fognak továbbra is érinteni pszichés zavarok.
Ha megismerjük a különböző populációkban és országokban kifejtett pszichológiai hatásokat, akkor ez elméletileg megalapozza, hogy a depresszió szempontjából nagy kockázatú emberek beazonosíthatóak legyenek, és előre megtervezetten lehessen beavatkozni.
Egy szisztematikus áttekintést és metaanalízist végeztek annak érdekében, hogy felmérjék a COVID-19 járvány pszichológiai és mentális hatását az egészségügyi dolgozók körében, az átlag populációban, valamilyen alapbetegséggel rendelkező betegeknél vagy COVID-19 fertőzés esetén.
Luo és munkatársai közleményükben 62 vizsgálatot értékeltek, amelyekbe 162 639 résztvevőt vontak be 17 országban. A szorongás és a depresszió összevont prevalenciája 33% (95%-os CI: 28%-38%), illetve 28% (95%-os CI: 23%-32%) volt. A szorongás és a depresszió prevalenciája alapbetegséggel rendelkező és a COVID-19 fertőzött betegek körében volt a legnagyobb (56% [39%-73%], illetve 55% [48%-62%]), hasonló volt az egészségügyi dolgozók körében és az átlag populációban.
További eredmények az Angelini Pharma cikkére kattintva olvashatók.
