A SARS-CoV-2 vírus jellegzetes tulajdonsága, hogy szaporodása közben véletlenszerűen mutálódik, ami fertőzőképesebb és életképesebb variánsokat eredményezhet. A természetes kiválasztódás miatt ezek a variánsok elterjednek. Dr. Makara Gábor akadémikus összefoglalója a Magyar Tudományos Akadémai orvosi hírlevelében.
A 2019-es változatot már 2020 márciusában követte egy újabb, majd augusztusban Angliában és Dél-Kaliforniában, később Dél-Afrikában és legújabban Brazíliában észleltek új, fertőzőképesebb változatot. Ebből is látható, hogy új, fertőzőképesebb variánsok bárhol keletkezhetnek, nagyobb valószínűséggel ott, ahol sok a fertőzött. Ha a sejtbe jutást közvetítő tüskefehérjén, a receptorkötő doménben keletkeznek a vírus mutációi, erősödhet a sejteken lévő ACE2-receptorokhoz való kötődés, és gyengülhet az immunológiai védekezés. Csökkenhet a kötődés a neutralizáló immunglobulinokhoz, ami elronthatja még a gyógyításra alkalmas neutralizáló monoklonális ellenanyagok (nMAB) vírusneutralizáló hatását is.
A vírus fertőzőképesebbé válhat, ha a mutáció növeli a vírus szaporodását és ezáltal a betegek által kilélegzett vírus mennyiségét, vagy ha erősebbé teszi a vírus kötődését az emberi sejtek felszínéhez. Egyes variánsok úgy is módosíthatják a tüskefehérje alakját, hogy a korábban keletkezett antitestek nehezebben ismerik fel, és emiatt a vakcinák hatékonysága is csökkenhet. A védelmet elkerülő (escape) variánsok főleg akkor keletkeznek, amikor a neutralizáló antitestek kis mennyiségben vannak jelen, ami elegendő a vírus szaporodásának csökkentéséhez, de nem elegendő a teljes gátlásához.
Az immunvédelmet elkerülő vírusváltozat kiválasztódásának veszélye fokozottabb a gyenge vagy gyógyszeresen gyengített immunrendszerű betegekben, illetve akkor, ha tömegesen elhagyják vagy késleltetik a teljes immunizáláshoz szükséges második oltást. Az eddigi védőoltások beadása után keletkező ellenanyag hatásosan neutralizál számos eddig ismert vírusvariánst.
Azonban aggodalomra ad okot, hogy a dél-afrikai variáns esetében a Moderna vakcina által indukált antitestek 6-szor kevésbé hatékonyak, mint más változatoknál. A Dél-Afrikában zajló vakcinavizsgálatok eredményeiből hamarosan fontos adatok várhatóak az antitestek és a T-limfociták által közvetített sejtes immunitás hatékonyságáról.
A SARS-CoV-2 vírus változatairól szerzett eddigi ismeretek alapján több fontos lépés vált szükségessé:
1. A teljes értékű vakcinálás után Covid-19-ben mégis megbetegedett és kórházba került emberek esetében azonnal izolálni és szekvenálni kell a kórokozó vírusvariánst, mert így azonnal kimutatható a védőoltásra rezisztens variáns. A továbbterjedés ellen erőteljes védekezés indokolt.
2. Hatékony szekvenáló és figyelő (surveillance) rendszert kell létrehozni és működtetni az új, rezisztens variánsok kimutatására. A nemzetközi kooperáció is fontos, mert variánsok mindenütt keletkeznek, ahol betegek vannak.
3. A SARS-CoV-2 ellen immunizáltak véréből központi minta- és adatbankot kell létrehozni. Ez lehetővé tenné, hogy amint egy új, gyanús variánst észlelnek, a kutatók azonnal megvizsgálják, hogy az új variáns rezisztens-e a korábban szerzett immunitásra. Az adatbankban érdemes mintát tárolni az ismert vakcinát kapó emberek véréből.
4. Fontos a terjedés elleni védekezés. Bár az új variánsok már sok országban jelen vannak, újbóli behurcolásuk szuperterjesztő eseményeket indíthat el.
5. A mRNS- és a vektoralapú vakcinákat a gyártóknak módosítani kell az új variánsokban felismert kulcsfontosságú változásokhoz.
6. A maszkviselés, a kellő távolságtartás és az alapvető higiénia alkalmazása változatlanul fontos és eredményes, mert az eddigi új variánsok alapvető terjedési tulajdonságai azonosak.
Dr. Makara Gábor
az MTA rendes tagja
MTA Orvosi Tudományok Osztálya
Forrás: MTA hírlevél
