Hasznos és ártalmas – A só

A só szervezetünk létfontosságú alkotórésze, megtalálható a testnedvekben, a vérben, az izzadásban és a vizeletben. A sót képtelenek vagyunk előállítani ezért táplálék útján kerül a szervezetünkbe. Hiánya és túlzott fogyasztása egyaránt súlyos egészségkárosodást okozhat.

Testünk folyadékegyensúlya és a tápanyagok felszívódása függ a sótól, mert a só segítségével jutnak a sejtekbe a tápanyagok és jutnak ki a felesleges anyagok. A só fontos szerepet játszik az idegi impulzusok továbbításában, az izommozgásban és a csontsűrűségben is. A sóhiány kiszáradáshoz vezethet, mert hatására történik a vízvisszatartást a szervezetben.

A túlzott sófogyasztás és az ezzel összefüggésbe hozható szív és érrendszeri megbetegedések világszerte nagy problémát jelentenek. A só megköti a vizet, ezért ha az ajánlott napi mennyiség többszörösét fogyasztjuk magas vérnyomást, érelmeszesedést, érelzáródást okoz. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint maximum napi 5 grammot (egy teáskanál) kell fogyasztanunk a sóból, ám a tényleges napi bevitel ennél jóval magasabb, 9-12 gramm. Az OÉTI tanulmánya szerint hazánkban elérheti a 15-20 grammot is.

A legnagyobb problémát az élelmiszeripari termelés okozza, elsősorban itt kéne csökkenteni a sózást, mert az elfogyasztott sómennyiség nagy része a feldolgozott élelmiszerek útján kerül a szervezetünkbe. A legsósabb élelmiszerek közé tartoznak a sózott hústermékek, a kolbász és a szalámi (100 gramm 3,1 gramm sót tartalmaz), egyes sajtok, konzervek, popcorn, ketchup, szójaszósz vagy a mustár.

Sokkoló adatok

Az American Heart Association (Amerikai Szív Társaság) 2013. évi ülésén nyilvánosságra hozott adatokból kiderült, hogy 2010-ben világszerte 2,3 millió ember halálához vezetett a túl sok só okozta szívroham, agyvérzés, és más szívbetegség. A túlzott sózás az összes halállal végződött szív és érrendszeri betegség 15 százalékáért volt felelős. A 2,3 millió emberből csaknem 1 millió idő előtt elhunyt, nem érte meg a 70. életévét. A halottak 60 százaléka férfi, 40 százaléka nő volt. A halálokokat tekintve 42 százalék szívrohamban, 41 százalék agyvérzésben, a fennmaradó 17 százalék más kardiovaszkuláris betegségben hunyt el.

Az eredményekből az is világos lett, hogy a 2,3 millió ember halálát okozó túlzott sófogyasztás 84 százalékában a szegény vagy közepesen szegény országokban következett be. A szegényebb országok polgárai tehát veszélyeztetettebbek, hiszen az elhalálozásnak csak 16 százaléka jutott a jómódú államokra.

A kellő mértékű sófogyasztást illetően megoszlanak a vélemények, nincs egységes ajánlás. Míg egyesek szerint óvakodni kell a szigorúan alacsony sótartalmú diétától, mások szerint nem árthat az alacsony sótartalmi étrend. Abban azonban egyetértenek a szakértők, hogy kerüljük a feldolgozott élelmiszereket és helyettük részesítsük előnyben a friss élelmiszereket.