Az elmúlt években már a dizájnerdrogok uralták a kábítószerpiacot Magyarországon – erősítette meg a Magyar Nemzetnek nyilatkozva Sümegi András pszichiáter, pszichiátriai rehabilitációs és addiktológus szakorvos, aki szerint már általános iskolás korban beszélni kell erről a jelenségről a gyerekekkel, mert utólag nehezebb segíteni, mint a megelőzésre koncentrálva elkerülni a bajt. A szakember kifejtette: mivel a szerek kémiai összetételének apró módosítása is elég, hogy ne szerepeljenek a tiltólistán, a drogkereskedők mindig egy lépéssel a szakemberek előtt tudnak járni.
Sümegi Adndrá arról is beszélt, hogy a csonka családban és a rossz anyagi körülmények között élőknél magasabb a fogyasztás, a diplomás szülők gyermekeinél a legkisebb mértékű a dizájnerdrogok használata. A pszichiáter úgy látja, amikor ezek a szerek már visszafordíthatatlan károsodást okoztak, lehet, hogy a függő biológiai értelemben még életben van, de már meghalt számára a remény.
– Meg tudja erősíteni, hogy igaz az a sajtóban keringő információ, miszerint a drogpiacnak már több mint háromnegyedét a dizájnerdrogok kereskedelme teszi ki? Mennyire terjedtek el ezek az újfajta kábítószerek Magyarországon?
– Pontos adatokat mondani nehéz. A kétharmad-háromnegyed közötti érték tűnik reálisnak. A piac olyan, mint egy ezercsápú polip, nehéz elemezni ennyi mozgó csápot. Az utóbbi években komoly átrendeződés zajlott, a régi szerek mellett elhúztak az új pszichoaktív szerek, a dizájnerdrogok. 2014-ben a lefoglalások kétharmada volt új típusú szer. A tendenciák vizsgálata többet mondhat: ez pedig az új szerek folyamatos térhódítását mutatja. A féllegalitás és illegalitás miatt lehetetlen pontos és direkt mérőrendszert alkotni. A betörő sem osztja meg publikusan online, hogy hova készül betörni.
– Mennyiben nehezebb a pszichiátriai szakemberek dolga a dizájnerdrogokkal szembeni küzdelemben, mint a már jól ismert, hagyományos szerek esetében? Tényleg vakon tapogatóznak még önök is?
– Ez olyan, mint a számítógépes kártevők és az IT-szakemberek esete. A bűnözőké az első lépés. A vírusirtó szoftverek egy idő után képesek az új kártevőket is előre beazonosítani, adott mintázatok alapján. A drogok analógok ezzel. Nemcsak küzdenünk kell, hanem megelőzni is. A régi szerekkel kapcsolatban jó ismeretekkel rendelkezünk. A tiszta kokain, az tiszta kokain. Az új szerek olyanok, mint Hidra a mitológiában. Egy fejét levágod, kettő támad helyette. Vagy kétszáz. Új és új vegyületek érkeznek. Nincs díler, a cuccot megrendeled a neten, akciósan, és tuti a hatás. Hogy éppen minek nevezik és kémiai szinten mi, az más kérdés. A tényleges összetétel követhetetlen. A hatások, a mellékhatások, a kimenetel, mind kiszámíthatatlanok.
– A már ismert szerek kémiai összetételének manipulálásával létrehozott anyagok hatása nem hasonlít valamelyest a módosított verziókéra? Milyen mértékben tudnak az eddigi tapasztalataikra hagyatkozni az új szerek esetében?
– Körülbelül úgy, ahogy egy modern sportcipő hasonlít a munkásőr-gumicsizmára. Mindkettő lábbeli, de az utóbbiban csak akkor fogsz futni, ha kergetnek. A dizájnerdrog egy gumicsizma, egy menő amerikai márka logójával. A szerkezet kissé eltér a régi szerektől, de pont annyira, hogy sokkal durvábbak legyenek a következmények. Nagyot üssön, de költséghatékonyan. Új szer, kis kémiai módosítással, pöckölgetéssel. És mivel új, addig legális, amíg nem kerül fel a listára. Amíg nem kerül ellenőrzés alá, a terjesztésnek nincs jogi következménye. Ha felkerül, nem gond, mert már jön az újabb szűz molekula. Ez irgalmatlanul gyorsabb, mint a jogi, a tudományos és az egészségügyi folyamat. A használat pedig orosz rulett.
– Jellemzően milyen hatást váltanak ki ezek a kábítószerek?
– Bármit. A fő molekulacsoportok ismertek. Annyira azért nincs új a nap alatt. A hatásirányok sokfélék lehetnek: stimuláns, szociálisan lazító vagy hallucinogén. Ezek valamilyen kombinációja figyelhető meg, az elemek a hatás során is változhatnak. De más dolog a hatás és más a megnyilvánulás. A felpörgés, az érzékcsalódások, az indulatkontroll zavarai, az agresszivitás, később a félelem, a rettegés, a paranoia – vagy a totális tudatvesztés.
– Ezek a hatások inkább negatívnak, mintsem pozitívnak tűnnek.
– Olyan ez, mint az akkuk két pólusa, köztük meg az elektrokémiai folyamatok. Senki nem akar célzottan paranoid lenni vagy hallucinálva a Dunába fulladni. Más a motiváció, a bizsergő drog- és élményvárás, más a szubjektív hatás, más az észlelt következmény. A droghatás két fő megerősítő irányban jelentkezik. Vagy új és kellemes érzéseket okoz egy ideig, ami pozitív megerősítés; vagy már meglévő kellemetlen állapotokat, például szorongást, illetve megvonási tüneteket szüntet meg, ez pedig a negatív megerősítés. A sötétben viszont ott ólálkodik az averzív, rossz, kellemetlen hatás, azaz vége a nászéjszakának és a mézesheteknek is, és a drog egyre kellemetlenebb lehet. De akkor miért használják újra? Mert a megerősítésre lassabban jelentkezik a tolerancia: növelni kell az adagot ugyanolyan hatás eléréséhez. Ha viszont az averzív hatás gyors, a tolerancia rögtön kialakul. Ez a dizájnerhulladékok csapdája: túl rövid az idő, hamar jelenhet meg a tolerancia. És jön a gyors, ismételt használat. Nagyon erős a lefelé futó spirál.
– Az imént hulladéknak nevezte ezeket a drogokat. A használók annak ellenére szoknak rá ezekre, hogy velük szemben kellemetlenek a tapasztalataik?
– Kémiai oldalról szerhez szokunk hozzá, emberileg egy kényszeres viselkedésmintához. Legyen az drog, alkohol, nyugtató, valaminek a mértéktelen és kontroll nélküli használata egy folyamatrendszer eleme. A növekedésre, fogyasztásra és szabadosságra alapuló szemléletmóddal a világ elmúlt 15-20 évben történt változása, a szemlélődő figyelem helyett a folyamatos multitasking, az elmélyülés helyett a rövid távú, váltakozó hiperfigyelem, az állandó online jelenlét és igazodási kényszer, a mindent szabad és lehet hamis szabadságérzése szinte tökéletes alapot jelentenek ahhoz, hogy a régi szereket felváltsák az állandó pörgést ígérő dizájnerdrogok. Az alkoholnál ugyanez a helyzet. A fiataloknál hódít a rohamivás, hogy minél hamarabb és gyorsabban részegedjenek le a tudatvesztésig. Nincs már idő természetes megerősítésre. Nincs már rá időbeni és elmélyülésalapú figyelmi kapacitás. Az új szerek a gyorséttermek ronda műanyag tálcáin kínálják magukat, és kiszorítják a valóságból a természetes megerősítők lehetőségét is. Komplex folyamat ez, amibe a dizájnerszerek tökéletesen illeszkednek. Csak sokkal csúnyább a dizájnerszer-alapú folyamat, mint az amerikai tinik negyedénél fennálló, már mentális zavarként megközelített okostelefon-függőség. A szörnyű következmények másodlagosak.
A teljes tartalmat a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.
Forrás: Magyar Nemzet
1 hozzászólás
Pingback: Új, életveszélyes, dizájnerdrog jelent meg a magyar kábítószerpiacon | Pannondoktor.hu