Munka, táplálkozás, mozgás, lakásviszonyok, jövedelem, település viszonyok, pihenés és szórakozás mind olyan tényező mely életmódunkat folyamatosan befolyásolja, s emiatt a megszokott tevékenységeink megvalósítása, életritmusunk felborulhat. Ugyanakkor viszonylagos állandóság is jellemzi, amely berögzült szokásainknak, sztereotípiáinknak köszönhető.
Kézenfekvőnek tűnik az életmód és az egészség közötti kapcsolat is, hiszen az életmódra ható tényezők befolyásolják az egészségi állapotot is. Az életmód lassan változik, rövidtávon nehezen formálható, hosszú távon azonban valamely kedvező elmozdulás is megtervezhető.
Egészséges életmódról akkor beszélünk, ha az életmódunk elősegítő. Elősegíti az egészség megőrzését, megszilárdítását, a munkaképesség biztosítását, az aktív, hosszú életet. Testben és lélekben egészséges, boldog, kiegyensúlyozott az, aki harmóniában van környezetével és önmagával.
Az életmód és az egészségi állapot közötti összefüggés nemcsak a személyiség szintjén zajlik, hanem a társadalom szintjén is. Az egészséges életmód kibontakozásának társadalmi-gazdasági feltételei vannak. Az egészségügy szempontjából ez azt jelenti, hogy az egészséges életmódra történő nevelést, az egészségkultúrát a páciensekkel foglalkozók fő tevékenységévé kell fejleszteni.
Az egészséges életmód elemeit képező magatartásformákat nagyon korán, már kisgyermekkorban, az óvodai nevelés, a szocializáció során sajátítjuk el, melyeket pozitív és negatív szerepminták befolyásolnak.
Összefoglalva tehát, a lakosság általános egészségi állapotának javításához az egészséges életmód, a munka, a pihenés és a sport megfelelő arányú összehangolása, az egészséges környezet, a jó szociális viszonyok megteremtése szükséges.
2 hozzászólás
Máté Józsefné liked this on Facebook.
Józsa Emese liked this on Facebook.