A népesség jelentős hányada – egyes felmérések szerint akár több mint 80 százaléka – él át élete során legalább egyszer derékfájásos epizódot. A fájdalom többnyire csak enyhe vagy közepes fokú, tartósan fennállhat vagy időről időre visszatérhet.
Gyakori aggodalom a betegek részéről, hogy a mozgás további károsodást vagy állapotromlást okozhat, ezért az ettől való félelmükben túlzottan kímélik magukat. A valóság azonban az, hogy az orvos által engedélyezett mozgásformák nemcsak lehetségesek, hanem szükségesek is, mivel így biztosítható a legnagyobb mértékben a funkció és a mozgásképesség megőrzése, illetve helyreállítása.
Az akut tünetek lezajlása után gyógytornával erősíthetők a gerinc környéki izmok, melyek fontos szerepet játszanak a derékfájás prevenciójában.
Amennyiben valamilyen jól körülírható életmódbeli tényező valószínűsíthető a panaszok hátterében, célszerű ennek kiiktatására törekedni, pl. a gerincet terhelő munkahelyi környezet megváltoztatásával, a munkahely ergonomikus kialakításával, az autóülés magasságának és az üléstámla dőlésszögének optimális beállításával. A derékfájós beteg jól teszi, ha fekvőhelyként viszonylag kemény, jó alátámasztást biztosító matraccal ellátott ágyat választ.
A mozgásformák közül elsősorban az úszás és a megfelelő tempójú gyaloglás javasolható. A mozgásprogram megkezdése előtt azonban mindenképpen ajánlatos orvos, fizioterapeuta vagy gyógytornász javaslatát kikérni, hiszen pl. az úszásnemek között van olyan, amelyik előnyösen befolyásolja a derékfájós beteg állapotát, míg az úszás más formái akár ártalmasak is lehetnek.
Forrás: Orvostovábbképző Szemle
