Az intenzív gazdálkodási technikák miatti túlzott antibiotikum használat, az állatok nagy száma, valamint az alacsony genetikai sokféleség növeli a kórokozók okozta jelentős közegészségügyi kockázatot – derült ki az Egyesült Királyság tudósainak legújabb kutatásából.
A Bath és a Sheffield Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport a Campylobacter jejuni baktérium kialakulását vizsgálta. Ez a szarvasmarhák által termelt baktérium, a magas jövedelmű országokban felelős a legtöbb gyomor-bélhurutos (gasztroenteritisz) megbetegedésért.
Tények a Campylobacter okozta fertőzésről:
- A bélfertőzés véres hasmenést okoz az emberi szervezetben.
- A fertőzésekért a nem megfelelően elkészített, szennyezett állati eredetű élelmiszerek, főként a baromfihús felelős.
- Noha nem olyan veszélyes, mint a tífusz, kolera vagy az E. coli , az egészségügyi problémákkal küzdő betegeknél tartós károsodás is felléphet.
- Körülbelül hétből egy ember az élete folyamán átesik a fertőzésen.
- Háromszor annyi esetet okoz, mint az E.coli, a szalmonella és a lisztéria.
- Szárnyasok, sertések, szarvasmarhák és vadállatok székletével kerül a külvilágba.
- Becslések szerint a Campylobacter 20% -ban a szarvasmarha székletében van jelen világszerte.
- A rovarok rendkívül ellenállóak a mezőgazdaságban használt vegyületekkel szemben, a fertőzést közvetíthetik.
A kutatók, a Nemzeti Tudományos Akadémia rangos folyóiratában publikált tanulmányukban meghatározták a kórokozó genetikai fejlődését, és megállapították, hogy a baktérium szarvasmarha-specifikus törzsei akkor jelentek meg, amikor a szarvasmarha tenyésztése drámai módon megnőtt a 20. században.
A tanulmány szerzői azt sugallják, hogy a szarvasmarhák étrendjének, anatómiájának és élettanának megváltozása kiváltotta a génátadást az általános és a szarvasmarha-specifikus törzsek között, jelentős génnyereséggel és veszteséggel. Ennek eredményképpen került a baktérium emberi szervezetbe és így vált komoly közegészségügyi problémává.
Kombinálva ezt az állatok világszerte megnövekedett szállításával, és az intenzív gazdálkodással, a kereskedelmi hálózatokon keresztül a fertőzés globális elterjedéshez vezetett.
Sam Sheppard, a Bathi Egyetem Milner Evolúciós Központ professzora szerint: „a Földön becslések szerint 1,5 milliárd szarvasmarha van, mindegyik naponta körülbelül 30 kg trágyát termel. Ha ezeknek csupán a 20% -a Campylobacter hordozó, az már óriási közegészségügyi kockázatot jelent. Az elmúlt évtizedekben számos vírus és kórokozó baktérium terjedt a vadon élő állatokról az emberekre: a majmokon keresztül kezdődött a HIV, a H5N1 madaraktól terjedt el, a Covid-19 pedig a denevérektől származik. Munkánk azt mutatja, hogy a környezeti változások és a haszonállatokkal való fokozott kapcsolat hatására a bakteriális fertőzések az emberekre is átterjedtek. Úgy gondolom, hogy ez ébresztő felhívás a mezőgazdasági módszerek iránti felelősségteljesebb alkalmazásához, így a jövőben csökkenthetjük a problémás kórokozók kitörésének kockázatát.”
Dave Kelly, a Sheffieldi Egyetem Molekuláris Biológiai és Biotechnológiai Tanszékének professzora elmondta: „az állatoktól emberre terjedő fertőzések egyre nagyobb veszélyt jelentenek, és eredményeink rámutatnak, hogy alkalmazkodóképességük lehetővé teszi számukra a gazdaszervezet cseréjét, az intenzív gazdálkodási gyakorlatok kiaknázását.”
Forrás: phys.org
