A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ I. Számú Belgyógyászati Klinika Endokrinológia és Anyagcsere Betegségek Tanszékének, valamint a PTE Szentágothai János Kutatóközpont szakembereinek a közös kutatása szerint az autoimmun betegségek társulása jóval gyakoribb, mint az a korábbi szakirodalmi adatok alapján várható volt. A pécsi egyetemen zajló kutatás hosszú távú célja annak előrejelzése, hogy kik lehetnek a veszélyeztetett betegek, és esetükben milyen szűrővizsgálatok segíthetnek a következő potenciális betegség minél korábbi megállapításában, mert ez jelentősen javíthatja a gyógyulási esélyeket, enyhítheti a kellemetlen tüneteket – írja az egyetem.
Több mint 80-féle autoimmun betegség létezik, melyek előfordulási gyakorisága a világ különböző régióiban és populációiban eltérő, ám a rendelkezésre álló adatok alapján az emberek mintegy 3-10 százalékát érinti valamilyen autoimmun betegség élete folyamán. Nők körében ezek a betegségek gyakoribbak, és akár 2-10-szer nagyobb arányúak, mint a férfiaknál.
„Magyarországon az autoimmun betegségek előfordulási gyakorisága hasonló a nemzetközi trendekhez. A felnőtt lakosság körülbelül 6-7 százalékát érinti ez a betegségcsoport, ami megközelítőleg 400-500 ezer embert jelent” – nyilatkozta dr. Mezősi Emese, a PTE KK I. Számú Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára, a kutatás szakmai vezetője, hozzátéve, hogy az elmúlt évtizedekben az autoimmun betegségek előfordulása növekvő tendenciát mutat. Okai lehetnek környezeti és életmódbeli tényezők, ugyanakkor számolni kell a javuló diagnosztikai lehetőségek hatásával is, mert az enyhe kórformákat is felismerik a szakemberek. A leggyakoribbak az autoimmun pajzsmirigy betegségek: az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás és a Graves-Basedow-kór, valamint az 1-es típusú cukorbetegség, a gluténérzékenység, a rheumatoid arthritis, a szklerózis multiplex, valamint a lupusz.
A pécsi kutatás eredményeit a klinikai endokrinológia egyik legrangosabb nemzetközi folyóiratában, a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism-ban publikálták a közelmúltban. Megállapították, hogy az autoimmun betegségek társulása jóval gyakoribb, mint az a korábbi szakirodalmi adatok alapján várható volt. Így például a hormontermelő szerveket (ilyen többek között az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy vagy a mellékvese) érintő autoimmun kórképekben szenvedő betegek 12 százalékánál jött létre egy vagy több, újabb autoimmun betegség. Összesen 28 ilyen betegséget azonosítottak a szakemberek az általuk vizsgált betegcsoportban, amelyek igen változatos módon kombinálódtak, összesen 113 betegség-kombinációt létrehozva.
A többes autoimmunitás egyik összetevője a betegek 94 százalékában a pajzsmirigy érintettsége volt, leggyakrabban az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás. A betegségek azonban nem véletlenszerűen kombinálódtak, hanem jellegzetes mintázatokba rendeződtek. A pajzsmirigy autoimmun betegsége esetén a társuló második betegség a gyomor-bél rendszert érintette vagy szisztémás autoimmun betegség volt, míg az 1-es típusú cukorbetegség, a gluténérzékenység és a gyomornyálkahártya elleni autoimmun reakció esetén a második kialakuló betegség döntően a hormontermelő szerveket károsította. Az adatok alapján javasolható egy racionális, szűkített szűrési algoritmus az első autoimmun betegség jelentkezését követően, melynek révén jó eséllyel előre lehetne jelezni a társuló, potenciális betegséget.
A kutatás a tervek szerint folytatódik a Pécsi Tudományegyetemen, ugyanis a vizsgálat nagyobb esetszámra történő kiterjesztése átfogóbb képet adhat a betegségtársulások hálózatáról, és megkönnyítheti a kiindulási betegségnek megfelelő, célzott követés kialakítását.
Forrás: PTE
