A ketontestek olyan tápanyagok, amelyek alternatív tápanyagforrást jelentenek a glükóz és zsírsavak helyett. A béta-hidroxi-vajsavat, az acetecetsavat és az acetont együttesen ketontesteknek vagy ketonoknak nevezzük. A ketontestek elsősorban a májban, kismértékben a vesében szintetizálódnak, azaz termelődnek. Főként 1-es típusú diabéteszben, illetve éhezés esetén keletkeznek. Közepesen erős savak, nagy mennyiségben metabolikus (anyagcsere-eredetű) acidózist (savanyodást) okoznak.
Szerző: Dr. Körner Anna, a Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Gyermekorvosok Társasága Gyermekdiabetes Szekciójának elnöke
Néhány alapfogalom
Ketonémiáról beszélünk, ha a ketontestek koncentrációja a vérben megemelkedik. Ketonúria akkor áll fenn, ha a vizeletben a ketontestek ürítése megnő. Ketózisról akkor beszélünk, amikor a vérben felesleges számban vannak az úgynevezett ketontestek, a zsíranyagcsere melléktermékei, így az savas kémhatású lesz.
A ketoacidózis azt az állapotot jelenti, amikor túl sok savas anyag (szén-dioxod, hidrogénion) vagy túl kevés lúg van a vérben, amelynek pH-értéke (vegyhatása) így kórosan alacsony (<7,3).
Mikor keletkezik nagy mennyiségű ketontest?
A ketontestek a szervezetben normál körülmények között is keletkeznek. Nagy mennyiségük a zsírok anyagcseréje során képződik. Éhezéskor, diabétesz esetében koncentrációjuk többszörösére emelkedhet, amit a szövetek nem képesek feldolgozni, és kialakul a ketózis. Ketoacidózis esetén az aceton egy része a tüdőn át távozik, ezért a lehelet acetonossá válik.
Hogyan használják fel a különböző szövetek és szervek a ketontesteket?
Az agy nagy mennyiségű ketontestet alakít át energianyerésre olyan esetekben, amikor nem áll elegendő glükóz rendelkezésre (éhezés). Emellett a váz- és szívizom, valamint a vese képes a ketontesteket felhasználni.
Ketontestek a vizeletben egészséges gyermekeknél
A ketontestek az anyagcsere során egészséges egyének vizeletében is megjelenhetnek, ha elégtelen cukor-, illetve szénhidrátfogyasztás miatt a szervezet éhezéses állapotba kerül és zsírok lebontására kényszerül. Minthogy a ketontestek nem kötődnek a plazmafehérjékhez, szabadon átszűrődnek a vesében és megjelennek a vesecsatornácskákban, illetve a vizeletben.
Ha a vérben a koncentrációjuk alacsony, a ketontestek kiválasztódása a vizeletben elhanyagolható. Ha a vérben a ketonkoncentráció 0,1-0,2 mmol/l fölé emelkedik, a ketonok megjelennek a vizeletben. Az éhezéses állapot és a rosszul kezelt diabétesz mellett ketonúria felléphet akut alkoholizmusban és erőltetett fizikai aktivitást követően is. Ketonúria figyelhető meg a várandósság harmadik szakaszában, a szülés, esetleg a szoptatás alatt, valamint az újszülöttben is.
Ezekben az állapotokban a glükózellátottság nem megfelelő, nő a glükózfelhasználás és magas az úgynevezett ellenregulációs (’stressz’) hormonok szintje, mint a kortizol és az adrenalin. A ketogenezist egyéb hormonok – mint a glukagon, a pajzsmirigyhormonok és a katekolaminok – is beindíthatják a szabad zsírsavak lebomlásának elősegítésével. A folyamat legfőbb hormonális szabályozója az inzulin.
Ketontestek a vizeletben diabétesz esetén
A ketonúria leggyakoribb oka a rosszul kezelt, dekompenzált diabéteszes állapot. Mielőtt a vércukorönellenőrzés, azaz a vércukormérő eszközök használata elterjedt a diabetológiában, a betegek vizelet-tesztcsíkokat használtak anyagcsere-állapotuk monitorozására, amelyen a vizeletcukor mellett a vizeletketon is megjelent.
A ketonúria ellenőrzésének hiánya sokszor – elsősorban betegség idején – káros következményekkel jár, hiszen ez jobban megjósolja az életveszélyes diabéteszes ketoacidózis (DKA) fellépését, mint önmagában a vércukorszint. Ezzel persze nem azt akarjuk mondani, hogy a vizelet (illetve manapság inkább a vér) ketonszintjét folyamatosan ellenőrizni kell, de bizonyos esetekben – mint a magas vércukorszinttel járó betegségek idején, kitüntetetten hányással járó fertőzések esetében – ez mindenképpen javasolt. Ezzel számos esetben a DKA kialakulása megelőzhető.
Különösen igaz ez az inzulinpumpát használó gyermekeknél, ahol az inzulinadagolás bármilyen, akár technikai okból történő felfüggesztődése – minthogy a szervezetben nincsen hosszú hatástartamú inzulin – DKA kialakulásához vezethet. Napjainkban már a vizelet ketonszintjének mérését felváltotta a vér ketonszintjének a meghatározása.
Mik a DKA tünetei?
A ketoacidózis tünetei: acetonos lehelet, gyengeség, hányinger, hányás, hasi fájdalom, fokozott szomjúság, gyakori vizelés, tudatzavar, nehézlégzés. Amikor ezek a tünetek megjelennek, a gyerekeket haladéktalanul saját gondozó intézményükbe, vagy más, a diabétesz kezelésben jártas fekvőbeteg-intézménybe kell utalni.
Kik a veszélyeztetettek?
Lázzal, de főként hányással járó betegség esetén a DKA bármely diabéteszes gyermekben kialakulhat. Nálunk a házi szabály az, hogy az első hányás után csomagoljanak, a második hányás után pedig induljanak a gyermekkel a kórházba. Az otthoni vérketontestszint (l. később) vizsgálatának lehetősége ezt a szabályt kicsit átírta, és a teendők az alábbiakban részletezettek szerint alakulnak.
Hamarabb lép fel DKA azoknál a gyermekeknél, akiknek magasabb a HbA1c-szintje, azaz krónikusan rossz az anyagcserekontroll minősége. Az inzulin időszakosan történő kihagyása jelentősen hozzájárul a DKA kialakulásához. A betegség idején fellépő fokozott DKA-veszély oka, hogy ilyenkor a stresszhatás miatt megnő az inzulinigény, így relatív inzulinhiány alakul ki. Ehhez járul még az ellenregulációs hormonok szintjének megemelkedéséből fakadó inzulinérzéketlenségi állapot, az inzulinrezisztencia.
Mikor tanácsos a vér ketonszintjének az ellenőrzése?
- Magas (13,9 feletti) vércukorszintnél;
- betegségek idején, különösen hányással járó állapotokban;
- inzulinpumpát használó betegeknél magas, korrekcióra nem reagáló vércukorszintnél.
Ketontestszintmérés vérből
Ez a legpontosabb módszer a ketontestek mérésére, ami a vér béta-hidroxi-vajsav-tartalmát határozza meg. Jelenleg már hazánkban is elérhető egy, a 77 Elektronika Kft. által gyártott és forgalmazott, a vér keton- (béta-hidroxi-vajsav)-szintjét mérő „point of care” eszköz, a KETO Cont. Megjelenése a vizeletketonszint vizsgálatát háttérbe szorította.
A készülék a KETO Cont® Teszt tesztcsík használatára hitelesített. Képes arra, hogy csipogó hanggal hívja fel a figyelmet a mért emelkedett ketonszintre, és az utolsó 720 adatot a rögzítés dátumával és időpontjával együtt automatikusan eltárolja.
Léteznek, de napjainkban egyre kevésbé használjuk a tesztcsíkokat a vizeletketontestek kimutatására. Használatuk egyszerű: a tesztcsíkot frissen ürített vizeletbe mártva, majd onnan kiemelve az eredményt egy rövid idő múlva a doboz oldalán feltüntetett színskálával való összehasonlítás alapján kapjuk meg, és mértékét „keresztekben” határozzuk meg.
A vér ketontestszintjének meghatározása – az eredmények értékelése
- 0,6 mmol/l alatt – normális szint.
- 0,6–1,5 mmol/l között – emelkedett érték.
- 1,6–3,0 mmol/l között – magas szint, ami már DKA-veszélyt jelez, ilyenkor fel kell venni a kapcsolatot a gondozócsapattal. A keton kiűzésére a szervezetből inzulinra, szénhidrátra és folyadékra van szükség.
- 3,0 mmol/l felett – veszélyesen magas szint, azonnali orvosi (kórházi) segítségre van szükség.
Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy ketoacidózis ritkán – elsősorban bizonyos orális antidiabetikumok, mint a nátrium-glükóz kotranszporter 2 (SGLT-2) inhibitorok alkalmazásakor – normális vércukorszint mellett is kialakulhat („euglikémiás ketoacidózis”), ezért betegség (elsősorban hányással járó állapotok) idején a vércukorszint ellenőrzése mellett a ketonszint vizsgálata is alapvető fontosságú.
A ketogén diéta
A ketogén diéta egy alacsony szénhidráttartalmú étrend, ahol a napi kalóriabevitelnek csupán 5 százaléka fedeződik szénhidrátból. Ez a speciális diéta az elmúlt években – ahogyan általában a népességben – a diabétesszel élők körében is nagy népszerűségre tett szert. E speciális étrend alkalmazása mellett sokan inzulinigényük csökkenéséről, anyagcsere-állapotuk javulásáról számolnak be.
A szénhidrátbevitel ilyen extrém mérvű korlátozásával ugyanakkor arra kényszerítjük a szervezetünket, hogy szénhidrát hiányában elsősorban zsírból nyerjen energiát, aminek mellékterméként ketontestek termelődnek a szervezetben. Hangsúlyozni kell, hogy a ketogén diéta alkalmazásakor megjelenő ketontestszint-emelkedés nem éri el az inzulinhiány miatt fellépő ketózis mértékét.
Összességében elmondhatjuk, hogy diabéteszben, ha nem is kifejezetten ajánlott, de megfelelő ellenőrzés, odafigyelés mellett (ketontestek vizsgálata a vérben!) a ketogén diéta alkalmazható. Ugyanakkor kiemelendő, hogy hosszú távú hatásai egyelőre nem ismertek.
Forrás: Diabetes Magazin
