Szapora szívverést nemcsak betegség, hanem egyes gyógyszerek mellékhatása is okozhat. A pulzusszám emelkedése (vagyis a tachycardia) sokaknál ijesztő lehet, különösen, ha hirtelen jelentkezik. Ilyenkor azonban a legfontosabb, hogy senki ne hagyja abba a gyógyszerét saját döntés alapján, mert az komolyabb problémához vezethet! A tünetek orvosi segítséggel enyhíthetők – írja a Magyar Kardiológusok Társasága.
Egyes gyógyszerek közvetlenül hatnak a szívizomra vagy az idegrendszer azon részére, amely a szívritmus szabályozásáért felelős. Más készítmények közvetetten, például hormonrendszeren vagy agyi ingerületátvivő anyagokon keresztül emelik meg a pulzusszámot. Ez nem mindenkinél fordul elő, de ha igen, érdemes figyelni a jelekre.
Szimpatomimetikumok
Ezek a szerek a szervezet „riadókészültségért” felelős idegrendszeri ágat, a szimpatikus idegrendszert aktiválják. A hatás hasonló ahhoz, amit stresszhelyzetben élünk meg: a szívverés gyorsul, a vérnyomás emelkedik.
- adrenalin, noradrenalin (sürgősségi szerek),
- salbutamol, terbutalin (asztmára és COPD-re),
- efedrin, pszeudoefedrin (megfázás elleni szerek, orrsprayk, tabletták).
A szív béta-1 receptorain keresztül gyorsítják a szívműködést, mintha a szervezet fizikai megterhelésre készülne.
Koffeintartalmú készítmények és stimulánsok
A központi idegrendszert serkentik, ezzel pedig közvetve fokozzák a pulzusszámot.
- koffeines gyógyszerek (pl. fájdalomcsillapítók),
- teofillin (régi asztmagyógyszer).
A fokozott idegrendszeri aktivitás miatt szapora szívverés jelentkezhet, akár nyugalmi állapotban is.
Pajzsmirigyhormon-készítmények
Ha a pajzsmirigyhormonpótlás dózisa túl magas, a szervezet a pajzsmirigy-túlműködéshez hasonló állapotba kerülhet.
- emelkedhet a pulzus,
- jelentkezhet szívdobogásérzés,
- felléphet remegés és szorongás.
Antidepresszánsok
Különösen a szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI-k) és a triciklikus antidepresszánsok serkenthetik az idegrendszert.
- fluoxetin, sertralin (SSRI-k),
- amitriptilin, nortriptilin (triciklikus szerek).
Az agy szerotonin- és noradrenalin-rendszerére hatnak, és ez mellékhatásként a pulzus emelkedéséhez vezethet. Időseknél ez különösen nagy odafigyelést igényel.
Antipszichotikumok
Egyes újabb (atípusos) antipszichotikumok befolyásolhatják a szív elektromos ingervezetését, és autonóm idegrendszeri zavarokat okozhatnak.
- olanzapin,
- riszperidon,
- quetiapin.
Bizonyos esetekben EKG-eltérés, úgynevezett QT-megnyúlás is felléphet, ami a szívverés gyorsulásával járhat együtt.
Béta-blokkolók hirtelen elhagyása
A vérnyomáscsökkentők közül a béta-blokkolók hirtelen elhagyása reflexes szapora szívverést okozhat. Ilyenkor a szervezet „túlkorrigál”, és fokozott idegrendszeri aktivitással válaszol.
Antihisztaminok
Bizonyos régi, első generációs allergia elleni szerek is okozhatnak pulzusnövekedést.
- difenhidramin (altató hatású antihisztamin).
Ezek a gyógyszerek a szív ingervezetési rendszerére is hatással lehetnek.
Mit tegyünk, ha a gyógyszer szedése mellett szapora szívverést tapasztalunk?
Ha valaki új gyógyszert kezdett szedni, és a következő tüneteket észleli, mindenképp figyelnie kell a szervezete jelzéseire:
- szívdobogásérzés,
- nyugalmi helyzetben is magas, 90–110/perc feletti pulzusszám,
- szédülés vagy gyengeség,
- mellkasi nyomásérzés vagy diszkomfort.
Fontos: ilyenkor tilos saját döntés alapján abbahagyni a gyógyszert! Ez különösen veszélyes lehet antidepresszánsok, vérnyomáscsökkentők, pajzsmirigyhormonok vagy idegrendszeri hatású szerek esetén. Az önkényes gyógyszermegszakítás komolyabb szövődményekhez vezethet, mint maga a mellékhatás.
Hogyan lehet enyhíteni a kellemetlen mellékhatást?
A pulzusszám emelkedése gyakran dózisfüggő, így orvosi segítséggel több megoldás is szóba jöhet:
- a gyógyszer adagjának módosítása,
- a szedés időpontjának megváltoztatása (pl. ne éhgyomorra vagy ne este),
- kiegészítő kezelés, például enyhe nyugtató vagy pulzust csökkentő szer adása,
- másik, azonos hatású, de jobb toleranciájú gyógyszerre való áttérés.
Minden esetben a kezelőorvos feladata eldönteni, hogyan lehet a mellékhatást biztonságosan csökkenteni. A gyógyszerek mellékhatásai néha kellemetlenek lehetnek, de ez nem jelenti azt, hogy a kezelés veszélyes vagy felesleges. A legfontosabb, hogy ne hagyatkozzunk találgatásra, és ne változtassunk a szedésen önállóan. Az orvossal való konzultáció nemcsak a tünetek enyhítését segítheti, hanem biztonságosabbá is teszi a gyógyulást.
Forrás: MKT
