Az obstruktív alvási apnoe gyakran észrevétlen marad, mégis súlyosan károsítja a szív- és érrendszert. Az ismétlődő légzésszünetek nemcsak megzavarják az alvást, hanem komoly szívbetegségek kialakulásához is vezethetnek. Kezelés nélkül a kockázatok halmozódnak, és akár végzetes következményekkel is járhatnak – hívja fel a figyelmet a Magyar Kardiológusok Társasága.
Az alvási apnoe veszélyei a szívre
Az obstruktív alvási apnoe (OSA) súlyos egészségügyi kockázatot jelent, különösen a szív- és érrendszerre nézve. Ez az állapot az alvás közbeni légútelzáródás miatt ismétlődő légzésszüneteket (apnoékat) okoz, amelyek megszakítják a pihenést, és jelentős oxigénhiányt idéznek elő a szervezetben. Az alvás közbeni légzéskimaradások többféle módon is terhelik a szívet, hosszú távon pedig növelik a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
Hogyan károsítja a szívet az alvási apnoe?
Az alvás közbeni légzéskimaradás nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is rombolja a szív- és érrendszer egészségét. Az alábbi egészségügyi problémák kialakulásában kulcsszerepet játszik:
- Magas vérnyomás,
- szívritmuszavarok,
- érelmeszesedés,
- szívmegállás,
- növekvő kardiovaszkuláris halálozás.
Magas vérnyomás: rejtett veszély alvás közben
z alvási apnoe, vagyis az alvás közbeni légzéskimaradás során a légutak időről időre elzáródnak, ez pedig rövid ideig tartó fulladáshoz hasonló állapotot idéz elő. A szervezet ezt az oxigénhiányos állapotot veszélyként érzékeli, és automatikusan bekapcsolja a szimpatikus idegrendszert, amely a „harc vagy menekülés” néven ismert stresszreakcióért felelős.
Ez a reakció az evolúció során arra szolgált, hogy az ember életveszélyes helyzetekben – például vadállat támadásakor – gyorsabban tudjon dönteni és cselekedni. A szív gyorsabban ver, az izmok megfeszülnek, a vérnyomás megemelkedik, hogy a test készen álljon a menekülésre vagy a küzdelemre.
Alvás közben azonban erre a reakcióra nincs szükség. Mégis, minden egyes légzéskimaradás újra és újra elindítja ezt a folyamatot. A vérnyomás hirtelen megemelkedik, az ébredéshez közelít az agy, a szervezet pedig stresszhormonokat – például kortizolt és adrenalint – kezd termelni. Ezek a hormonok hozzájárulnak ahhoz, hogy a vérerek összehúzódjanak, és a szív erősebben dolgozzon.
Ha ez a folyamat éjszakánként többször is ismétlődik, hosszú távon a vérnyomás nappal is magas maradhat, kialakul a krónikus magas vérnyomás. Ez pedig jelentősen növeli a szívkoszorúér-betegség (szívizom oxigénhiányos állapota) és a stroke (szélütés) kockázatát. Másképp fogalmazva: az alvási apnoe miatt a test éjszaka is úgy viselkedik, mintha állandó harcban lenne – ez a rejtett stressz pedig évek alatt tönkreteheti a szív- és érrendszert.
Szívritmuszavar: amikor a szív nem találja az ütemet
Az alvási apnoe gyakran együtt jár szívritmuszavarokkal, például pitvarfibrillációval (a szív szabálytalan ritmusa). A légzéskimaradások alatt kialakuló oxigénhiány és fokozott idegi aktivitás megzavarja a szív elektromos működését. A légzéskimaradások gyakorisága és a szívritmuszavarok előfordulása között szoros az összefüggés, ami azt jelenti, hogy az alvási apnoe megfelelő kezelése csökkentheti ezen szövődmények kialakulásának esélyét.
Érelmeszesedés: rejtett gyulladás, amely károsítja az ereket
A visszatérő oxigénhiányos állapot krónikus gyulladást vált ki a szervezetben. Ez károsítja az érfalakat, elősegítve az érelmeszesedés (szakszóval: atherosclerosis) kialakulását. Az elmeszesedett erek csökkent rugalmassága és szűkülése pedig közvetlenül vezethet szívrohamhoz vagy stroke-hoz.
Szívmegállás: súlyos következmény, ha az apnoe kezeletlen marad
Az alvási apnoe jelentősen növeli a szívleállás kockázatát, különösen, ha a betegség hosszabb ideig kezeletlen marad. Az ismétlődő oxigénhiány, valamint a vérnyomás ingadozása hosszú távon súlyos szívkárosodáshoz vezethet, amely akár szívelégtelenség vagy életveszélyes szívritmuszavar formájában jelentkezhet.
Növekvő kardiovaszkuláris halálozás: súlyos ár az elmaradt kezelésért
Több kutatás is igazolta, hogy az alvási apnoéval élő betegek körében magasabb a kardiovaszkuláris halálozás aránya. Az alvási apnoe által okozott folyamatos stressz és az ebből eredő szívterhelés hosszú távon akár végzetes is lehet. A kezelés hiánya tehát nemcsak életminőség-romláshoz, hanem korai halálozáshoz is vezethet.
Hogyan előzhető meg a szívkárosodás?
Az alvási apnoe felismerésében döntő szerepe van a pontos diagnózisnak, amely általában alvásvizsgálatokkal történik. A leggyakoribb kezelési módszer a CPAP készülék (folyamatos pozitív légúti nyomás), amely alvás közben nyitva tartja a légutakat, ezzel megelőzve a légzéskimaradásokat. Az alvási apnoe korai kezelése nemcsak az alvásminőséget javítja, hanem jelentősen csökkenti a szívbetegségek kialakulásának esélyét is.
Forrás: MKT
