Az akut mozgásszervi panaszok hátterében gyakran izomsérülések (pl. izomhúzódás) vagy ízületi sérülések (pl. zúzódás, rándulás, ficam) állnak. A panaszok enyhítésében vezető szerepet kapnak a külsőlegesen alkalmazott fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású készítmények. Ebben az „indikációban” a gyógynövények között klasszikusnak számít az árnika (Arnica montana) és a fekete nadálytő (Symphytum officinale). A XXI. században már klinikai vizsgálatok eredményei is alátámasztják azt, hogy az említett gyógynövényekből nyert kivonatok hatása a nem szteroid gyulladáscsökkentők hatásával vetekszik – írja a PharmaOnline.
Árnika
Az árnikát évszázadok óta használják Európában és Észak-Amerikában különféle eredetű fájdalmak és gyulladások kezelésére. Az árnika kivonatainak egyik fő alkalmazási területét a zárt ízületi- és izomsérülések, köztük a sportsérülések kezelése jelenti, amely esetekben a gyógynövény külsőlegesen, krémként vagy gélként kerül felhasználásra.
Az árnika készítményeinek alkalmazása ma már nem csupán évszázados tapasztalatokon, hanem modern kutatási eredményeken is nyugszik.
Az árnika aktív anyagai közül eddig több mint 150 vegyületet írtak le, köztük szeszkviterpén laktonokat (helenalin, dihidrohelenalin), flavonoidokat, kumarinokat, karotinoidokat, illóolajokat. In vitro és in vivo vizsgálatok tanúskodnak az árnika-extraktumok gyulladáscsökkentő, antioxidáns, immunmoduláns és antimikrobiális hatásairól.
Az árnika kivonatainak hatásosságát állatkísérletekben és humán vizsgálatokban is számszerűsítették. Az eredmények alapján a gyógynövény nemcsak a számottevő fájdalommal járó mozgásszervi sérüléseknél használható, de sikeresen alkalmazható a sporttevékenység okozta izomfájdalom és -túlterhelés okozta kellemetlenségek enyhítésére is. Egyes eredmények arra engednek következtetni, hogy az árnika kivonatai a fájdalom olyan mértékű csökkentését teszik lehetővé, mint a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) közé tartozó diklofenák vagy ibuprofén.
Fekete nadálytő
A hazánkban is honos fekete nadálytő népgyógyászati alkalmazása nagy múltra tekint vissza. A gyógynövény gyökeréből nyert kivonat – külsőlegesen, elsősorban krémek formájában – tompa, zárt sérülések (zúzódás, rándulás), véraláfutások, illetve izom- és ínszalaghúzódások és -gyulladások kezelésében alkalmazható.
Ismert, hogy a fekete nadálytő sejtregenerációt támogató allantoint tartalmaz, ami mellett nyálka, polifenolok és pirrolizidin alkaloidok is fellelhetők benne. Azonban máig sem feltárt részleteiben az, hogy pontosan melyik aktív anyagokhoz köthető a növény kifejezett fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, duzzanatcsökkentő és sebgyógyító hatása.
A tudományos kutatásoknak köszönhetően a fekete nadálytő használata napjainkban már nem csak népgyógyászati tapasztalatokon nyugszik. A fekete nadálytő ESCOP monográfiája klinikai vizsgálatokkal alátámasztott terápiás indikációként említi a húzódásokat, zúzódásokat és rándulásokat a teniszkönyök, az ínhüvelygyulladás, illetve az osteoarthritis mellett. A gyógynövény gyökeréből nyert kivonat hatásosságát, NSAID-okkal összemérhető hatását humán klinikai vizsgálatok is igazolják különféle tompa sérüléseknél, illetve akut háttáji fájdalmaknál.
Megállapítható, hogy a fekete nadálytöves külsőleges kezelés hatására a nyugalmi, a mozgás közbeni és a tapintásra/nyomásra jelentkező fájdalom jelentősen enyhül, a betegek mobilitása javul.
Forrás: PharmaOnline
