Magyarországon a férfiak életkilátásai valamivel rosszabbak, mint a nőké. Csak minden negyedik férfi éri meg egészségben a nyugdíjkorhatárt, a krónikus betegségek sorozata már 60 év felett elkezdődik, közölte Dobson Szabolcs gyógyszerész. Az Eurostat adatai szerint az EU túl van a Covid okozta sokkon, a születéskor várható élettartam visszatért a pandémia előtti szintre – írja az Economx.
Még mindig hat évvel alacsonyabb a magyar férfiak születéskor várható élettartama, mint a nőké. A statisztikai hivatal adatai szerint 2023-ban a férfiak 73,3 éves korukig éltek, szemben a nők 79,5 évével. Tavaly 62 ezer férfi és 65,5 ezer nő vesztette életét.
A leggyakoribb halálesetek rosszindulatú daganat kialakulása és szív-és érrendszeri betegségek miatt történnek. A betegségek kialakulásáért a genetikai örökség is jelentős szerepet játszik. Ezért is fontos, hogy tisztában legyünk a felmenőink betegségeivel, mondják szakemberek.
Az 50 éves férfiak háromnegyede éli csak meg a nyugdíjkorhatárt vagyis a 65 évet. Az úgynevezett krónikus betegségek kora átlagban 61,3 évtől kezdődik – írja Dobson Szabolcs gyógyszerész a Facebook posztjában.
Dobson Szabolcs egy különös párhuzamot is felvet: a II. világháborúban egy német katona túlélési esélye átlagosan 70 százalék volt, mintegy öt év alatt. Ezzel szemben a magyar férfiak 50 éves koruk után háromszor hosszabb idő (15 év) alatt érik csak el 75 százalékos arányban a nyugdíjkorhatárt.
Ez szinte olyan, mintha alacsony intenzitású háború zajlana – csak nem lövedékek, hanem betegségek formájában
– jegyzi meg Dobson Szabolcs. De hozzáteszi, ez még mindig jóval kedvezőbb adat, mint az 1990-es, amikor a férfiak várható élettartama statisztikailag a 65 évet sem érte el.
Magyarországon a 15 éves és annál idősebb férfiak 44 százaléka számolt be krónikus betegségről vagy egészségi problémáról. A középkorú férfiak körében ez az arány közel 48 százalék, míg az idősebb korosztályban meghaladja a 77 százalékot is.
Az egészségi állapotbeli különbségek okai:
- a genetikai és szerzett adottságok 27 százalékban felelősek;
- az életmód, életvitel (táplálkozási szokások, egészségkárosító tényezők, sportolás) 43 százalékban;
- a természeti, társadalmi, gazdasági környezet 19 százalékban;
- az egészségügyi ellátórendszer pedig 11 százalékban járul hozzá az egyéb egészségéért.
Forrás: Economx
