Az elmúlt évek technológiai fejlődése alapjaiban formálta át az egészségügy működését. A felhőszolgáltatások, a mesterséges intelligencia, a robotsebészet, valamint az orvosi chatbotok megjelenése hozzájárult az Egészség 4.0 koncepciójának kialakulásához. Ezeket az innovatív megoldásokat elemezték a szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság Egészség- és Egészségügy-gazdaságtani Szakosztályának előadásán – írja a Növekedés.
Az Európai Unió egyik kiemelt projektje, a European Health Database, 2025 márciusában került elfogadásra, ami egy egységes, összekapcsolt adatinfrastruktúrát kínál az egészségügy terén. Ez a projekt jelentős mérföldkövet jelent a digitális egészség jövőjében.
A digitalizáció átalakítja a betegszerepeket. Míg korábban a páciensek passzív szereplői voltak az ellátásnak, ma már aktív egészségfogyasztókká váltak. Egyre többen veszik igénybe a digitális egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek hozzájárulnak a tudományos kutatások fejlődéséhez is, számolt be a digitalizáció egészségügyi hatásairól Zrubka Zsombor, az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjának főigazgatója, az MKT Egészség- és Egészségügy-gazdaságtani Szakosztályának titkára.
Hol áll a magyarok digitális felkészültsége?
A kutatás szerinta 40 év felettiek 72 százaléka ismert legalább egy egészségügyi alkalmazást,46 százalékuk pedig jelenleg is használ ilyen appokat. A legnépszerűbb az EESZTés az EgészségAblak volt, ezeket jelentős elmaradással követi a többi applikáció, a testmozgást támogató appok rendelkeznek viszonylag magas ismertséggel és kipróbálási aránnyal. Ezek azonban nem váltak a napi rutin részévé.
Az egészségügyi robotokkal szembeni attitűd nem a digitális felkészültségtől függ. A magas digitális ismeretekkel rendelkezők körében némilegnagyobb a bizalmatlanság az egészségügyi robotokkal szemben,de a különbség nem jelentős.
A ChatGPT használata alacsony marad a 40 év felettiek körében, 2024 májusában csupán a megkérdezettek 4 százaléka alkalmazta rendszeresen a programot, és ez is inkább munkavégzési vagy általános információkeresési célokat szolgált, elemezte a mesterséges intelligencia egészségügyi elterjedését Szerencsés Dóra közgazdász, egészségügyi piackutató, az Inspira Research társtulajdonosa, az Óbudai Egyetem Innovációmenedzsment Doktori Iskolájának PhD-hallgatója.
A vizsgált személyek 50-55 százaléka hajlandó lenne az egészségügyi alapadatait megosztani egy mobilapplikációban, de ha diagnosztikai vagy érzékeny egészségügyi információkról van szó, ez az arány 30 százalékra csökken. A kutatás szerint a legnagyobb bizalmat a magyar egyetemi klinikai kutatók élvezik,
míg a legkevesebben a külföldi tech- és gyógyszergyártó cégekkel osztanák meg az adataikat – írja a Növekedés.
Forrás: novekedes.hu
