A cikkben az Magyar GYógyszerészi Kamara Kórházi-Klinikai Területi Szervezete által a közelmúltban a klinikai gyógyszerészekkel kapcsolatos felmérésének eredményeiről olvashatunk.
Szerző: Koncz Mária
Mi a hazai klinikai gyógyszerészi szolgálat helyzete? Hol, hányan vannak a kollégák, milyen képzettséggel rendelkeznek, mit csinálnak és hány órában munkaidejükben? – ilyen és hasonló kérdésekre keresték a választ közösen az őszi felmérés kérdőívének kifejlesztői. A KKTSZ Módszertani és Farmakoökonómiai munkacsoportjában dr. Gyimesi Nóra és dr. Szilvay András tervezte meg a munkaköri felmérés anyagát. A tervet felkarolta az OKFŐ Gyógyszerészeti és Kutatáskoordinációs Főosztályának vezetője, dr. Bodó Gabriella. A közös munka eredményeképpen a kifejlesztett kérdőívet októberben a főosztály küldte ki a kórházaknak. A visszaérkezett válaszok száma alapján reprezentatívnak mondható kutatás az NNGYK ide vonatkozó módszertani levele szerinti 1-3-as szintű klinikai gyógyszerészi szolgálatot végző kollégákkal kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket.
A munkacsoport által a KKTSZ novemberi elnökségi ülésén bemutatott összegzésből kiderült, hogy a válaszadó intézmények közel felében, 32 intézetben jelenleg 162 főt foglalkoztatnak ilyen munkakörben, mely a KKTSZ teljes létszámának 23%-a. Képzettség szerint a szakgyógyszerészek vannak többségben (112 fő), a kollégák átlagosan 4,3 év klinikai tapasztalattal rendelkeznek. Örömteli, hogy a szolgáltatás 15 megyében jelen van, ugyanakkor a létszám eloszlása nem egyenletes, legtöbb klinikai gyógyszerészt a négy képzőhely vonzáskörzetében foglalkoztatják: az egyetemek a Budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház Rendelőintézettel együtt az országos létszám 50%-át adják.
Az ellátott ágyak száma és a klinikai gyógyszerészi szolgáltatásra fordított munkaidő aránya is fontos mutató, így ezt is vizsgálták szintek szerint.
A gyógyszerészek átlagosan 51 ágyat látnak el fejenként, amely munkaidejük kb. 70%-át teszi ki.
Az ellátott ágyak számában nincs szignifikáns eltérés az 1–3. szintű gyógyszerészi szolgálatot végző kollégák között, ugyanakkor az ellátásukhoz szükséges átlagos munkaidő arányában már egyértelműek a különbségek (1. szint: 50%; 2. szint: 68%; 3. szint: 86%). Érdekes észrevétel volt, hogy a 2-es szinten dolgozó kollégák száma messze a legalacsonyabb (25 fő), ennek oka feltehetően a szintek definícióinak nem egységes értelmezése, ezért szükségesnek látszik a módszertani levél pontosítása, továbbá szakmai fórumokon való átbeszélése. A téma akár a távoktatásban is megjelenhetne a fogalmak egyértelműsítése érdekében – javasolják a munkacsoport vezetői.
Örvendetes eredmény, hogy
a klinikai gyógyszerészek minden osztályon jelen vannak; legtöbben sebészeten, a belgyógyászaton és az intenzív osztályokon. De dolgozik klinikai gyógyszerész a nukleáris medicina, sőt a patológia területén is.
A kollégák által ellátott feladatok sokrétűek, de fontos törekedni a hiányzó egyenszilárdság megteremtésére (pl. dokumentálás területén), valamint az országos lefedettség további javítására.
„Összegzésként elmondható, hogy az utóbbi években a kórházi gyógyszerészet területén jelentkező létszámbővülés fele klinikai gyógyszerészi munkakörben valósult meg. Ez is egy érv amellett, hogy miért szeretnénk a jogállási módosítást megtenni; alátámasztja azt, amit képviselünk” – fogalmazták meg a kérdőív kapcsán álláspontjukat a KKTSZ elnökségének tagjai.
