A magyar lakosság egynegyede elhízott, és több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a gyermekkori elhízás az utóbbi öt évben pedig duplájára nőtt. A világon is növekszik az obezitással (elhízásbetegség) érintettek száma. A március 4-i Elhízás világnapjához kapcsolódva kerekasztal-beszélgetést rendeztek a Semmelweis Egyetemen a Lilly Hungária Kft-vel közösen, ahol neves szakemberek hívták fel a figyelmet az obezitás elleni küzdelem fontosságára, a megelőzésére, illetve az előítéletektől mentes, hatékony és hosszú távú kezelési lehetőségekre – írja az egyetem.
Az elhízás mára komoly népegészségügyi probléma, amely a civilizációs megbetegedések fő rizikófaktora és számos, életet is veszélyeztető kórképben tud megjelenni – hangsúlyozta dr. Merkely Béla rektor az esemény bevezető előadásában. A Semmelweis Szalonban rendezett, az Elhízás világnapjához kapcsolódó esemény egyik fő célja, hogy rámutasson: ez egy genetikai, hormonális és környezeti tényezőkkel összefüggő, összetett betegség, amely komplex, és szakmákon is átívelő kezelést és segítséget igényel.
Egyértelmű összefüggés van az elhízás és a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint az abból adódó halálozások között. Minden 5 BMI (testtömegindex) növekedés nagyjából 30 százalékkal növeli a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát; magas vérnyomáshoz vezet, valamint a vérzsírok szintjében olyan eltolódásokhoz, amelyek a kedvezőtlen zsírok felszaporodását okozzák, amelyek a szív és a test érrendszerében plakkok felrakódásához vezetnek, növelik a koszorúér-betegség, a szívelégtelenség vagy éppen a krónikus vesebetegség kialakulásának kockázatát és hozzájárulnak a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához
– mutatott rá dr. Merkely Béla.
Kiemelte, az európai uniós országokban évente 1,8 millió halálesetért felelős a kardiovaszkuláris megbetegedés, a kóros elhízással összefüggő civilizációs betegségek pedig átlagosan 5-7 évvel csökkentik a várható élettartamot. A rektor hozzáfűzte: a rendezvényükön jelen van minden orvosi szakma képviselője, amelyik a civilizációs betegségek ellen küzd.
Fotó: Semmelweis Egyetem
Dr. Bedros J. Róbert belgyógyász-obezitológus, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) alapító elnöke az obezitológia történetiségétől megközelítve a témát elmondta, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1998-ban nyilvánította krónikus betegséggé az elhízást, és napjainkban már 200 olyan betegségcsoportot ismerünk, amelyik összefügg vele. Hozzátette, a gyógyításra külön országos centrumot hoztak létre, a szakorvosoknak pedig lehetőségük van obezitológusi licenszvizsgát szerezni. A Semmelweis Egyetemen rektori támogatással sikerült létrehozniuk egy obezitológiai tanszéki csoport, a Klinikai obezitológia mint kötelezően választható tantárgy pedig néhány évvel ezelőtt megjelent a Semmelweis kurrikulumában. A területnek saját tankönyve is van, amit 69 elismert szakember társszerző közreműködésével hoztak létre.
Az obezitással kapcsolatos néhány közkeletű vélekedés és félreértés tisztázására hívta fel a figyelmet előadásában dr. Takács István egyetemi tanár. A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatója rámutatott, a mai magyar gyakorlatban aki túlsúlyos, sok esetben endokrinológushoz fordul, gondolva, hogy az elhízásának hormonháztartással kapcsolatos okai lehetnek. Felsorolt olyan kórképeket, melyeknek környezetében tapasztalható elhízás: a Cushing-szindróma, amelyet mellékvesekéreg glükokortikoid hormon túltermelése okoz; a pajzsmirigy alulműködés, amely a teljes népesség 4 ezrelékénél fordul elő, a 60 év feletti korosztályban pedig 4-6 százalékos az előfordulása; a policisztás ovárium szindróma, amely a nőknek nagyjából 6-10 százalékát érinti; valamint a növekedési hormon hiánya, amely ritka betegségnek számít. Hangsúlyozta, hogy noha endokrin kórképek, de ritkán, néhány százalékban állnak csak az elhízás hátterében. Sokkal inkább a túlsúly az, ami szervi működési elváltozásokon keresztül gyakran vezet hormonális zavarokhoz. Összegzésként fontosnak tartotta kiemelni: az elhízásbetegség ellen fellépni minden orvos közös feladata.
Az elhízás és a rosszindulatú daganatos betegségek összefüggéseire helyezte a hangsúlyt előadásában dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója. A Semmelweis Egyetem onkológus egyetemi tanára felhívta a figyelmet, hogy az összes daganat 4-8 százalékát elhízás okozza. Az elhízás 13 különböző típusú rosszindulatú elváltozással áll bizonyítottan összefüggésben. Ezek közé tartozik a gyomor-, a máj-, a veserák, illetve több olyan betegség, amely kifejezetten a nőket érinti, így a posztmenopauzális emlőrák vagy a petefészekrák. „Ezen daganattípusok mintegy 30-40 százalékánál játszik szerepet az elhízásbetegség, viszont a túlsúllyal romlik a rák gyógyulási prognózisa is” – emelte ki. Az immunrendszer karbantartása, stimulálása kulcskérdés a gyógyuláshoz is, amelyhez először a gyulladásos folyamatokat kell megszüntetni a szervezetben, a fogkő, a kezeletlen körömgomba, a savtúltermelésnél károsodott nyelőcső, kezeletlen aranyérbetegség erőforrásokat von el a szervezettől. Hangsúlyozta, a túlsúlycsökkenés előnyei tudományosan bizonyíthatóak, az ezzel kapcsolatos edukációt már iskoláskorban érdemes kezdeni.
A testmozgás jelentőségéről és kedvező egészségi hatásairól tartotta előadását dr. Vágó Hajnalka, kardiológus, sportorvos szakorvos. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Sportorvostan és Kardiológiai Tanszékének egyetemi tanára kiemelte: „a testmozgással egy olyan terápia van a kezünkben, amit bárki gyakorlatilag bármikor végezhet, bármikor elkezdhet, nagyon kevés mellékhatása lehet, és jelentős örömforrást jelenthet a mindennapjainkban.” Kifejtette, a nemzetközi ajánlások szerint a felnőtteknek legalább hetente 150 perc közepes, vagy 70 perc nagy intenzitású testmozgás javasolt. Beszédes adat, hogy a hazai felnőtt lakosság 45-60 százalékára egyáltalán nem jellemző a rendszeres testmozgás, és gyakorlatilag 4 százaléka sportol rendszeresen. Pedig a szakirodalmi adatok alátámasztják, a rendszeres testmozgás minden szervrendszerre kedvező hatással van, akár a szív-érrendszeri rizikó csökkentése, az immunrendszer erősítése, a daganatmegelőzés, illetve hangulatjavító hatások, a szorongás, stressz csökkentése, az alvásminőség javulása. A már túlsúlyos vagy elhízott páciensek esetében a kedvező hatás ugyanúgy kimutatható: csökkenti a zsigeri zsír mennyiségét, növeli az izom- és csonttömeget, csökkenti a vérnyomást, a krónikus gyulladást, a cukorbetegség kialakulásának esélyét. A testmozgás lehet akár a séta, kocogás, nordic walking, ami legalább 30 percig tart, egyénre szabottan, megfelelő fokozatosságot betartva.
Forrás: Semmelweis Egyetem
