A nyugati életmód terjedésével nő a cukorbetegséggel, inzulinrezisztenciával, elhízással küzdők száma, ugyanakkor az egészségtudatos életmód is egyre nagyobb teret nyer. A különböző cukormentes, keto (ketogén: sok zsírt, mérsékelt mennyiségű fehérjét, és kevés szénhidrátot tartalmazó étrend) és paleo (paleolit: azaz kőkorszaki diéta, mely nem tartalmaz hozzáadott cukrot, gabonákat, tejet és hüvelyeseket) divatétrendek is egyre szélesebb körökben terjednek. Ezek az étrendek jellemzően csupán természetes módon előforduló cukrokat tartalmaznak, hozzáadott édesítőként legtöbbször cukor helyett valamilyen édesítőszert alkalmaznak – írja a PirulaKalauz.
Szerző: dr. Kacz Kornélia Réka
Az édesítőszerek megítélése napjainkban igen ellentmondásos, hosszú távú hatásaik gyakori viták tárgyai. Újabban többen felvetik: vajon a cukrot helyettesítő édesítőszerek – például az eritrit – fogyasztása biztonságos a szív-és érrendszeri kockázattal rendelkező páciensek számára? Ez a kérdés a kutatókat is foglalkoztatja, éppen ezért egyre több vizsgálatot végeznek a témában.
A bűnös: az eritrit?
Az eritrit egy széles körben használt, a hagyományos cukorral szemben (amely grammonként 4 kilokalóriát tartalmaz) kalóriát nem tartalmazó édesítőszer, szerkezetét tekintve a cukoralkoholok közé tartozik, és édessége 60-70%-a a hagyományos cukorénak. Természetes módon néhány gombában és gyümölcsben, például a görögdinnyében, szőlőben is előfordul, és egyes fermentált élelmiszerek, mint a bor, sajt, és a szójaszósz is tartalmazzák. A feldolgozott élelmiszerekben napjainkban már az egyik leggyakrabban alkalmazott édesítőszernek számít.
Előnye, hogy az emésztőrendszer jobban tolerálja a többi poliolhoz (cukoralkoholhoz) képest, azaz például a xilithez képest enyhébb emésztőrendszeri tüneteket (pl. puffadás) okoz. A bélbe jutott eritrit 90%-a gyorsan felszívódik, és változatlan formában ürül a vizelettel – a szervezet nem nyer belőle energiát és a bélbaktériumok sem igen hazsnosítják. Előnye továbbá, hogy alacsony a glikémiás indexe, tehát kevéssé emeli meg a vércukorszintet, többek között ezért is lehet előnyös a fogyasztása cukorbetegek számára. Előállítása ugyan a répacukorénál/nádcukorénál költségesebb, ezért az eritrittel édesített termékek valamivel drágábbak.
Mivel jelenlétében a Streptococcus baktériumok nem mutatnak növekedést, alkalmazása jótékonynak bizonyult szájüregi plakkok (a szájüregben a szilárd felszíneken elsősorban baktériumok által okozott elváltozás) esetén, ami a fogszuvasodás kockázatának csökkenésével is jár.
Biztonságosságát számos akut és hosszú távú állatkísérlet és emberekkel végzett vizsgálat is bizonyította már korábban. Az FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (Food and Drug Administration)) csoportosítása szerint is a biztonságos kategóriába sorolták, részben abból kiindulva, hogy természetes módon is előfordul a gyümölcsökben, zöldségekben.
A jó hírek mellett az utóbbi időben viharfelhők is gyülekeznek: egyre több a bizonyíték arra, hogy az eritrit fogyasztása szív-és érrendszeri kockázatokkal – például szívinfarktus és agyvérzés kockázatával – járhat.
Hogyan növeli a szív-és érrendszeri kockázatot?
Egyes kutatások szerint az eritrit úgynevezett protrombotikus választ, vagyis fokozott vérlemezke-aktivitást és -aggregációt (összetapadást) válthat ki a szervezetben.
Ugyan önmagában közvetlenül nem aktiválja a vérlemezkéket, azonban csökkenti a válaszreakciót kiváltó küszöböt, ezáltal véralvadást eredményezve, és növelve a szívroham és az agyvérzés veszélyét. A mechanizmus valószínűleg egy, a vérlemezkék felszínén levő, napjainkban még kevésbé ismert receptorra vezethető vissza, amely felismeri a cukoralkoholokat.
A kutatók szerint ezért az eritrit túlzott fogyasztása kockázati tényezője lehet szív-és érrendszeri betegségekkel összefüggő eseményeknek, így például a szívrohamnak és az agyvérzésnek, amelyek világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. Mivel a magas szív-és érrendszeri kockázattal rendelkezők (elhízással küzdők, cukorbetegek, metabolikus szindrómában szenvedők) körében igen elterjedt, hogy a cukor helyett cukorhelyettesítőket – édesítőszereket – fogyasztanak, így ez a felfedezés további vizsgálatokat tesz szükségessé.
Tényleg csak az eritrit okozta a vérlemezkék aggregációját?
Tény: a magas vércukorszint is okozhat fokozott vérlemezke-aggregációt, ezáltal magasabb trombóziskockázatot jelentve, így azoknál, akiknek a szervezete nem tudja megfelelően szabályozni a vércukorszintet, nagy mennyiségű cukor fogyasztásánál is hasonló hatást tapasztalhatunk, mint az eritrit fogyasztásánál. Egy vizsgálat azonban arra utal, hogy az eritrit hatása számottevő: a vérlemezkékre kifejtett hatás egészséges önkénteseknél, étrendi mennyiségű eritrit elfogyasztása esetén is kimutatható volt.
Akkor mit ehetünk?
Az édesítőszerek kutatása napjainkban igen intenzíven folyik, azonban egyre több a nyitott kérdés hosszú távú hatásaikat, egészségre gyakorolt előnyeiket, hátrányaikat illetően. Nem az eritrit az első édesítőszer, amelyről kiderül, hogy fokozhatja a szív-és érrendszeri események kockázatát, hiszen, mint az egy korábbi cikkünkben is olvasható, nemrég a xilitről fedeztek fel hasonló összefüggéseket.
A mechanizmus és a mennyiségi összefüggések ugyan a legtöbb esetben még nem pontosan ismertek, így nehéz lenne messzemenő következtetéseket levonni arról, hogy miből és mennyit ehetünk. Minden étkezés – így az édesítőszerek fogyasztása – során fontos szem előtt tartani a mértékletességet, hiszen néha még az egészségesnek tűnő élelmiszerek is okozhatnak problémákat, ha túlzásba visszük fogyasztásukat. Egyre inkább úgy tűnik, hogy kémiai szerkezettől függetlenül célszerű csökkenteni az édes ízű anyagok arányát az étrendben.
Forrás: PirulaKalauz