A manapság évente világszerte 350-500 millió megbetegedést és csaknem egymillió ember halálát okozó malária elsősorban a trópusi éghajlatú vidékeken fordul elő. A kórt a nőstény Anopheles szúnyog által terjesztett paraziták váltják ki. A maláriafertőzések száma évtizedeken át csökkent, mostanában azonban ismét emelkedik, melynek egyrészt az az oka, hogy a betegséget terjesztő szúnyogok kezdenek az eddig használt rovarirtókkal szemben ellenállóvá válni, másrészt a gyógyítására szolgáló készítmények jelentős részére a kórokozó is rezisztens lett. Ezért megnőtt az igény az ilyen kór esetén adható új gyógyszerhatóanyagokra.
Fotó: Debreceni Egyetem
A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán (DE GYTK) dolgozó ötfős kutatócsoport csaknem három évig tartó munkával jelentős eredményeket ért el a területen. Bege Miklós tudományos munkatárs, a csoport tagja a hirek.unideb.hu-nak elmondta: eredetileg a vírus- és tumor-ellenes gyógyszerekben viszonylag gyakran alkalmazott új nukleozid analógok kémiai úton történő kifejlesztésén dolgoztak, amikor olyan vegyületeket találtak, melyekről azt feltételezték, hogy hatékonyak lehetnek a malária ellen.
– A hazai partnerek mellett belga, cseh, brazil és indiai biológusokkal működünk együtt. A legszorosabb kapcsolatot az indiai kollégákkal tartjuk fenn, ahová elküldtük a nálunk előállított, szóban forgó vegyületeket, amik közül ők választották ki azokat a származékokat, amelyek a leghatékonyabbak, majd ezeket tovább vizsgálták és igazolták azon feltételezésünket, hogy az egyikből akár hatékony malária-elleni új gyógyszer lehetne – magyarázta Bege Miklós.
A felfedezés azért is rendkívül meghatározó a debreceni Gyógyszerésztudományi Kar kutatói számára, mert az ennek során gyűjtött tapasztalatokat felhasználva utat nyitott további hasonló kutatásokhoz, melyek akár más betegségek ellen is hatásos újabb vegyületek előállításához vezethetnek.
A DE GYTK kutatói a maláriával kapcsolatos eredményeiket egy szakfolyóiratban megjelent tudományos cikkben foglalták össze, amiért megkapták a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díját.
A teljes tanulmány itt érhető el.
Forrás: Debreceni Egyetem
