Hogyan vélekednek a betegek a gyógyszerbiztonságról? Miként érvényesülnek a betegjogok a gyógyszertárban? – többek között ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat a minap azon a konferencián, amelyet Páciens-kommunikáció és betegedukáció címmel rendeztek meg Budapesten. A PharmaOnline cikke.
Száz magyarból mindössze 11 képes megfelelő szinten értelmezni az orvosi utasításokat, a terápiás javaslatokat vagy gyógyszerelési előírásokat. A páciensek 42 százaléka nem tudja értelmezni az „éhgyomorra érkezzen” utasítást, ahogyan a dobozra a gyógyszerész által írt adagolási útmutató – 2×3 vs. 3×2 – sem világos számukra – derült ki Lengyel Lívia egészségügyi közgazdász előadásából.
Nem elég tudatosak és kompetensek a betegek ahhoz, hogy az orvosnál vagy a patikában tegyék fel a gyógyszerszedéssel kapcsolatos kérdéseiket, ezért a gyógyszerbiztonság témakörével csak otthon szembesülnek, amire így az interneten igyekeznek válaszokat találni – számolt be annak a három évet felölelő netnográfiai kutatásnak a tanulságáról Báldy Barbara, a Semmelweis Egyetem PhD hallgatója, amelyben arra keresték a választ, melyek a betegek számára kulcsfontosságú problémák a biztonságos, orális gyógyszereléssel összefüggésben.
Bár a páciensek igénylik, hogy aktívan és tudatosan vegyenek részt a terápiában, az ellátás során számos ponton ütköznek akadályba – ilyen például a hierarchia –, ugyanakkor a gyógyszerelést nem kötik a betegbiztonság témaköréhez.
A betegek 90 százaléka vesz részt gyógyszereléssel kapcsolatos online beszélgetésekben, amelynek során egymást kérdezik és informálják – mutattak rá a szövegelemzések. – Az érintett témakörök 61 százaléka vényköteles készítményekre vonatkozott, leggyakrabban a nő- és belgyógyászati, valamint neurológiai kórképek kezelésére szolgáló szerek kerültek a topikokba.
Kiderült az is, hogy a páciensek nem kapnak elegendő információt az orvosságok adagolásáról. A felírás során nem kaptak elegendő figyelmet az orvostól, aki nem hallgatta meg, vagy elbagatellizálta a panaszaikat. Nem kaptak tájékoztatást a mellékhatásokról, így ha azok jelentkeznek, sokan elbizonytalanodnak, hogy szedjék-e tovább a gyógyszert – sorolta a leggyakoribb problémákat Báldy Barbara. – Az online térben folyó diskurzusok rámutattak arra is, hogy a betegtájékoztató felett sokszor elsiklanak, nem tudják, mire hat a felírt gyógyszer, mi fog történni, ha beveszik azt, vagy ha éppen kimarad egy dózis, esetleg szedheti-e azt a többi orvosságával együtt. Minderről a készítmény expediálása során sem kapnak felvilágosítást.
„Vakon van a beteg” – fogalmazott a kutató, aki szerint az elmaradt tájékoztatás, valamint az edukáció általános hiánya nyomán a páciens bizonytalan abban, hogy a megfelelő terápián van, az emiatt érzett szorongás végül oda vezet, hogy nem, vagy nem előírás szerint szedi be a gyógyszereit.
Elérhető szakember híján – akik jellemzően az online térben sem érhetők el – a beteg a saját kompetenciáira hagyatkozva kér tanácsokat a hasonlóan hiányos ismeretekkel rendelkező sorstársaitól. A kutatás eredményeit összefoglalva Báldy Barbara azt mondta, a biztonságos gyógyszerelés érdekében javítani kell a betegek hozzáférését a szolgáltatásokhoz, és fókuszálni kell a megfelelő kommunikációra, erősítve a páciensek megértését és tudását, élve a telemedicina kínálta lehetőségekkel is.
Forrás: pharmaonline.hu
