A krónikus stressz nemcsak a mentális állapotunkra van hatással, hanem komoly fizikai következményei is lehetnek. Tudományos kutatások igazolják, hogy a tartós stressz gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben, amelyek hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. De hogyan alakul ki ez a folyamat, és mit tehetünk ellene? A tudományos hátteret mutatja be érthetően a Magyar Kardiológusok Társasága.
A krónikus stressz nemcsak a lelkünkre, hanem a testünkre is rossz hatással van. Ha hosszú ideig stressz alatt vagyunk, a szervezetünk folyamatos készenlétben marad, ami gyulladást okozhat. Ez a gyulladás idővel károsíthatja az ereket, növelve a szívbetegségek és a stroke kockázatát.
Kutatások igazolják, hogy a stressz és az érelmeszesedés között egyértelmű kapcsolat van.
Szerencsére életmódbeli változtatásokkal, például rendszeres mozgással, egészséges táplálkozással és stresszkezelési technikákkal csökkenthetjük a kockázatokat. Ha pedig a stressz már komoly egészségügyi problémákat okozott, orvosi segítségre is szükség lehet.
A stressz hatással van az idegrendszerre és a hormonháztartásra, ami közvetetten gyulladásos folyamatokat indíthat be a szervezetben.
Ennek három fő mechanizmusa van.
1. A HPA-tengely aktiválása
A stressz hatására az agy egy része, a hipotalamusz (az agy hőmérsékletet, éhséget és stresszválaszt szabályozó területe) aktiválja a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengelyt. Ez egy olyan hormonális szabályozórendszer, amely a mellékvesékből kortizolt (stresszhormont) szabadít fel. Rövid távon a kortizol segít a szervezetnek megbirkózni a stresszel, és gyulladáscsökkentő hatású. Hosszan tartó stressz esetén azonban a szervezet túl sok kortizolt termel, ami miatt a sejtek már nem reagálnak rá megfelelően. Ez paradox módon (ellentmondásosan) krónikus gyulladást okozhat.
2. A szimpatikus idegrendszer aktiválása
A stressz aktiválja a szimpatikus idegrendszert, amely a „harcolj vagy menekülj” reakcióért felelős. Ennek hatására adrenalin és noradrenalin (stresszhormonok) szabadulnak fel, amelyek: növelik a vérnyomást és a szívverést, dokozzák bizonyos gyulladásos fehérjék (például IL-6, TNF-α, CRP) termelődését. Ezek a fehérjék (citokinek) olyan molekulák, amelyek az immunrendszer üzenetközvetítőiként működnek, és ha túlzott mennyiségben vannak jelen, tartós gyulladást okozhatnak.
3. Az immunrendszer túlzott aktivációja
Krónikus stressz esetén az immunrendszer állandó készültségben marad, mintha folyamatosan fertőzés fenyegetné a szervezetet. Ennek következménye: állandó alacsony szintű gyulladás az egész testben, az érfalak károsodása, ami érelmeszesedéshez vezethet.
Mi a kapcsolat a stressz, a gyulladás és az érelmeszesedés között?
Az érelmeszesedés (ateroszklerózis) egy olyan betegség, amelyben az artériák falán zsíros lerakódások (plakkok) alakulnak ki. Ezek az ereket szűkítik, és növelik a szívroham és a stroke kockázatát.
Hogyan csökkenthető a stressz okozta gyulladás?
1. Életmódbeli változtatások
- Rendszeres mozgás: Már napi 30 perc séta is csökkentheti a gyulladást.
- Egészséges táplálkozás: A mediterrán diéta (sok zöldség, hal, olívaolaj, diófélék) bizonyítottan gyulladáscsökkentő hatású.
- Megfelelő alvás: A napi legalább 7 óra pihentető alvás segíti a szervezet regenerálódását.
2. Mentális egészség támogatása
- Meditáció és mindfulness: Tudományosan igazolt módszerek a kortizolszint és a gyulladásos markerek csökkentésére.
- Pszichológiai támogatás: A terápiás segítség hatékony eszköz lehet a krónikus stressz kezelésében.
3. Orvosi kezelés
Súlyos esetekben gyógyszeres kezelés (például gyulladáscsökkentők vagy béta-blokkolók) is szükséges lehet.
A krónikus stressz és trauma nemcsak lelki, hanem fizikai szinten is komoly károkat okozhat a szervezetben. A stressz által kiváltott gyulladásos folyamatok hozzájárulhatnak az érelmeszesedés és más szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.
Forrás: MKT
