A rossz szájhigiénia szisztémás betegségekhez, valamint az életminőség romlásához vezethet – állapítja meg kutatásában a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar szakembere. A Magyar Európai Egészségfelmérés (EHIS) adatainak felhasználásával végzett kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a szociodemográfiai, életmódbeli tényezők és a szájhigiéné közötti összefüggéseket, felhívja a figyelmet a kockázati tényezőkre, valamint megoldási javaslatokat is közzétegyen a megelőzésre. A kutatást a Debreceni Egyetemet fenntartó alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.
Nagyon fontos feltárni a regionális különbözőségeket, a nemek közötti eltéréseket a témakörön belül. Leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy demográfiai szempontból vannak-e eltérések, befolyásoló tényezőnek számít-e például a munkaerőpiaci helyzet, a jövedelem. Globálisan sokat foglalkoznak a témával, Közép-Európában azonban még nem készült ennyire átfogó felmérés. Mi elsősorban szekunder adatfeldolgozást folytattunk le, ugyanis az elsődleges adatgyűjtést a Központi Statisztikai Hivatal végezte. Az unió tagországaiban ötévente esedékes ez a felmérés, itthon már három alkalommal tanulmányozták a lakosság szájhigiéniás állapotát, a következő idén esedékes. Ezekből a reprezentatív mintákból indultunk ki a kutatásunk során és a teljes magyar populációra érvényes következtetéseket sikerült levonni – mondta a szakember.
A kutatás során arra jutottak, hogy a szájhigiénét jelentős mértékben befolyásolja a nem, az életkor, az iskolai végzettség, az anyagi helyzet, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás. A tanulmányban azt is kiemelték, hogy a rendszeres fogorvosi látogatások csökkentették a rossz szájhigiénét és a fogszuvasodás kockázatát, valamint jelentős befolyásoló tényező a fogszuvasodás miatti foghúzás is, különösen akkor, ha nem pótolták a hiányzó fogat.
Sok érdekes eredményt kaptunk, ilyen például az, hogy leginkább a férfiaknál van probléma, ők kevesebbet foglalkoznak a helyes és a rendszeres szájápolással, mint a nők.
Azok egészségtudatosabbak, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, az ínyvérzés, a fogágybetegségek, a fogszuvasodás terén is jobb helyzetben vannak azok, akik nem csak az általános iskola nyolc osztályát vagy annál kevesebbet végeztek el. Lehet változtatni a szájhigiénián, a kockázati tényezők 70-80 százalékban csökkentehetők életmódváltással, étkezéssel, rendszeres fogmosással. Az általunk feldolgozott adatok alapján a magyar lakosság szájhigiénéje összességében még fejlesztésre szorul, ugyanis a fogszuvasodás és egyéb szájüregi problémák előfordulása magasabb a kívánatosnál. Mindez rámutat arra, hogy komolyabb hangsúlyt kell fektetnünk a megelőzésre, az időben elvégzett szűrővizsgálatokra és a lakosság széles körű tájékoztatására, elősegítve ezzel a megfelelő szájápolási szokások népszerűsítését – tette hozzá Ghanem Amr Sayed.
Az ETK szakembere kiemelte:
a régiók szerinti megoszlásból látszik, hogy a városias övezetekben – az egészségügyi szolgáltatások könnyebb elérhetősége és a magasabb iskolázottsági szint miatt – kiegyensúlyozottabbak a szájhigiénés mutatók.
Ezzel szemben az ország gazdaságilag érzékenyebb, vidéki régióiban az anyagi korlátok és a korlátozott hozzáférésű fogászati ellátás megnehezíti a rendszeres kontrollvizsgálatok és a megelőző beavatkozások elvégzését, ami a szájhigiénés állapot romlásával járhat együtt. A helyi sajátosságok és a szociodemográfiai összetétel is befolyásolhatja a szájegészség alakulását.
A kutatásról átfogó adatbázis készült, így az eredmények alkalmazása hosszútávon segítheti a magyar lakosság szájhigiéniájának fejlődését, a megfelelő szájápolás pedig hozzájárulhat az általános jólléthez is. A kutatás lényegében a személyre szabott szájhigiénés beavatkozásokat sürgeti és a prevenciós stratégiát igyekszik hatékonyabbá tenni.
A vizsgálatról készült összegző tanulmány a Frontiers című tudományos folyóiratban jelent meg, az angol nyelvű cikket ide kattintva lehet teljes egészében elolvasni.
Forrás: Debreceni Egyetem
