Több száz oldalas tudományos jelentés készült a világ jövőjéről, amelyből kiderül, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a globális környezeti és társadalmi válságok, például a víz- és élelmezési gondok és az éghajlatváltozás. Az IPBES (Intergovernmental Science-Policy Platformon Biodiversity and Ecosystem Services) jelentésének elkészítésében magyar kutatók is közreműködtek.
Csaknem 60 ország mintegy 160 vezető nemzetközi szakértője 3 évig dolgozott az IPBES Nexus-jelentésén, amelyben arra kerestek válaszokat, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a világ környezeti és társadalmi válságai – olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat keddi közleményében.
A szakemberek a jelentésben rámutattak arra, hogy ezek a válságok kölcsönösen erősítik egymást, így azokat külön-külön kezelve hatástalanok vagy kontraproduktívak lehetnek.
A Nexus-jelentés megállapítja, hogy a biológiai diverzitás a globálistól a lokálisig minden szinten és minden régióban csökken. A természet e folyamatos hanyatlása, amely nagyrészt az emberi tevékenység eredménye, beleértve az éghajlatváltozást is, közvetlen és súlyos hatással van az élelmezésbiztonságra és a táplálkozásra, a víz minőségére, annak elérhetőségére, az egészségre és a jóllétre, valamint az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességre és az emberiség számára nyújtott természeti javakra”
– írták.
Kitértek arra, hogy a Nexus-jelentés One Health (azaz Egy Egészség, ami azt jelenti, hogy az emberek, állatok és ökoszisztémák egészsége összefügg) és betegségek ökológiájával kapcsolatos területén Földvári Gábor, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének (ÖK ETI) kutatója is dolgozott, más szakterületekről Benedek Zsófia (HUN-REN KRTK) és Tormáné Kovács Eszter (MATE) is részt vett a kutatói munkában.
Földvári Gábor a jelentés kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy „számos fertőző és nem fertőző betegség következményei súlyosbodnak a biológiai sokféleség csökkenésével, az egészségtelen táplálkozással, a tiszta víz hiányával, a szennyezéssel és az éghajlatváltozással”. Saját kutatásaiban is azt vizsgálja, hogy a kullancsok és kórokozók könnyebben terjedhetnek a klímaváltozás és az urbanizáció hatására.
A Nexus-jelentésbe 52 különálló tanulmány készült. A 2050-ig és 2100-ig terjedő időszakokkal 186 forgatókönyv foglalkozik. Földvári Gábor, a HUN-REN ÖK ETI Felbukkanó Kórokozók Ökológiája Kutatócsoportjának vezetője a múltbeli és jelenlegi trendeket vizsgáló fejezet egyik vezető szerzője volt.
A kutató a jövőbeli forgatókönyvekről szólva azt mondta, a biodiverzitás, a víz, az egészség és a klímaváltozás fő mérőszámainak az utóbbi évtizedekben folyamatosan romló tendenciáit komoly erőfeszítésekkel van csak esély megállítani.
Ebből a szempontból sajnos egészen negatívak a kilátások, és ha semmin sem változtatunk a klímával, a vízzel vagy az egészségügyi megelőzéseinkkel kapcsolatban, akkor az a válság exponenciális fokozódásához vezet„
– mondta a kutató. Hozzátette: ezeknél a fenntarthatósági kérdéseknél nem arról van szó, hogy megszűnne az emberi faj, hanem például a technológiai civilizáció kerülhet komoly veszélybe.
Ugyanakkor jó gyakorlatokra is hoz példát a jelentés. A jó szénmegkötő ökoszisztémák, mint az erdők, talajok, mangrovék helyreállításával, a biológiai sokféleség fenntartásával, az integrált táj- és tengeri gazdálkodás javításával, városi természet alapú megoldásokkal, fenntartható egészséges táplálkozással és az őslakos élelmiszerrendszerek támogatásával pozitív hatást lehet elérni az egész rendszerre vonatkozóan.
A számos területtel, komplexen foglalkozó jelentés legfőbb célja az volt, hogy rámutasson, hiba részleteiben vizsgálni a kríziseket és problémaköröket, mert azok nagyon komplikált módon, de egyértelműen összefüggenek.
Ugyanis ha az egyik válság hatását nem vesszük figyelembe egy másik válságnál, akkor nem fogjuk tudni kezelni ezeket a problémákat. Emiatt integráltabb, méltányosabb és összehangoltabb megközelítésekre van szükség”
– hangsúlyozták.
„Az IPBES legfrissebb jelentése éppen ezért egy erős javaslat, ajánlás a kormányzatoknak, minisztériumoknak, hogy kommunikáljanak egymással, valamint hogy hálózatosan gondolkozzanak és cselekedjenek, mert a különböző válságok nem fogják megvárni egymást, amíg azok külön-külön megoldódnak” – húzta alá a HUN-REN ÖK Evolúciótudományi Intézetének kutatója.
Földvári Gábor szerint a Nexus-jelentéssel kapcsolatban az a legfontosabb, hogy az embereket ráébresszék arra, valóban nagyon nagy a gond. A kutató szerint sokan egyszerűen nem hiszik el, mennyire gyorsan robog az a gyorsvonat, amelyen ülünk, ami ráadásul nem egy pályaudvar felé tart, hanem valami egészen másfelé.
Az IPBES által kiadott jelentés számos számítást, adatot és tematikus megállapítást is tartalmaz. Ezek között szerepel például, hogy 5,3 billió dollár a magánszektor éves pénzügyi forgalma, amely közvetlenül károsítja a biológiai sokféleséget.
A jelentésben olvasható az is, hogy az elmúlt 50 évben 12 ezer szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófa történt világszerte, amelyekben 2 millió ember halt meg, és amelyek 4,3 billió dollárnyi kárt okoztak.
Mint írták, az IPBES egy független kormányközi testület, amelynek csaknem 150 ország a tagja.
A kormányok által 2012-ben létrehozott testület objektív tudományos értékelésekkel látja el a politikai döntéshozókat a bolygó biológiai sokféleségével, az ökoszisztémákkal és az emberiség számára nyújtott természeti javakkal kapcsolatos ismeretek állásáról, valamint az e létfontosságú természeti értékek védelméhez és fenntartható használatához szükséges eszközökről és módszerekről.
Forrás: MTI
