A migrén – noha egyetlen krónikus neurológiai betegség – több formában és sokféle kísérő tünettel, görcsös-lüktető fejfájásként jelentkezik. Rendszeresen visszatér, de hogy ez heti vagy havi ismétlődést jelent, az egyénfüggő. Bár féloldalas fájdalomként írják le, az esetek 40 százalékában a fej mindkét oldalára kiterjed. A Magyar Fejfájás Társaság összeállítása.
Tévhit – A migrén csak egy erős fejfájás
Tény – A migrén több mint egymillió magyart érintő, a mindennapi tevékenységeinket ellehetetlenítő, életminőségünket rontó, kínzó krónikus betegség. Bár pontos eredetét még nem tárták fel, a kutatások az agy kémiai egyensúlyának felborulását jelölik meg legvalószínűbb okként.
Tévhit – Minden migrén egyforma
Tény – Az intenzív fájdalom mellett a migrént kísérő tünetek változatosak lehetnek, jelentkezhet fényérzékenységgel vagy hányingerrel. Ez minden érintettnél eltérő lehet, ahogy a féloldali fejfájás mértéke is. Amiben minden migrén egyforma: az érintettek orvosi segítség nélkül nem tudnak túllépni rajta. Sokan az úgynevezett aurával azonosítják a migrént, amikor a roham előtt látászavar, más érzékszervi jelenség, zsibbadás jelentkezik. Ez azonban csak a migrénes betegek mintegy harmadára jellemző.
Tévhit – A migrén orvosi felismerése bonyolult
Tény – A migrén diagnózisát az orvos a betegtől kapott információk (kórelőzmény, az ismétlődő fejfájások mintázata, jellege) alapján állítja fel, nincsenek a migrénre specializált diagnosztikai eljárások. Akkor lehet ezekre szükség, ha a fejfájás klinikai jellemzői alapján más betegséget kell kizárni. Erről a neurológus dönt.
Tévhit – A migrén ellen nincs hatékony gyógyszer
Tény – Valójában számos gyógyszer alkalmazható a migrén ellen. A migrénes roham csillapítására az általános, részben vény nélkül kapható gyógyszertári fájdalom-csillapítók mellett rendelkezésre állnak migrénspecifikus gyógyszerek is. A migrén prevenciójára korábban más betegségekre kifejlesztett hatóanyagokat használtunk – vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok, epilepszia elleni gyógyszerek –, most a prevencióra is egyre gyakrabban használjuk a specifikusan a migrénre ható készítményeket.
Tévhit – A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók minden migrénesnek segítenek
Tény – Sokan próbálkoznak vény nélkül kapható gyógyszerekkel enyhíteni a migrént. Ezek a készítmények egyes esetekben bizonyos embereknél hozhatnak enyhülést, a legkínzóbb tüneteket azonban általában nem képesek kezelni. Főként akkor nem ajánlott a használatuk, ha a migrén heti rendszerességgel, vagy még gyakrabban jelentkezik. Ilyen esetben mindenképpen orvosi vizsgálatra és terápiás javaslatra van szükség.
Tévhit – Az alternatív gyógyászat már megtalálta a megoldást
Tény – Az emberek régóta kísérleteznek csodaszerekkel, amelyek hatása tudományosan nem igazolható vagy kifejezetten cáfolható. Ilyen volt az ókori Egyiptomban az arzén használata, vagy a migrén ellen hatékonynak tartott agyagkrokodil fejre helyezése. Ahogy ezek nem működtek, úgy a migrént biztosan elmulasztó, harsányan reklámozott „modern” változataik sem gyógyítják a betegséget.
Tévhit – A migrénpiercing a kínai orvosláson alapulva hatékony
Tény – Sok helyen népszerűsítik a migrénpiercinget, amely a kínai akupunktúrán alapul. Egyes kutatások során a fülcimpába helyezett eszközt választók 40 százaléka számolt be a migrénes rohamokkal kapcsolatos kedvező hatásokról. Ezt azonban eddig nem sikerült tudományosan igazolni, és a szakértők szerint valószínű, hogy bizonyos betegek esetén placebo hatás váltotta ki az egyébként jellemzően csak időszakos enyhülést.
Tévhit – A CBD-olaj hatásos a migrén ellen
Tény – A cannabidiol (CBD)-olaj hatásosan csökkentheti a gyulladásokat és csillapíthatja a fájdalmat. Az eddigi vizsgálatok – amelyekből viszonylag kevés volt – azonban nem igazolták, hogy a CBD-olaj a migrén kezelésében is hatékony lenne. A CBD a cannabis növény egyik összetevője, és a drogként ismert THC-val szemben, amelynek magyarországi forgalmazását a hatóságok általában nem engedélyezik, nem pszichoaktív hatóanyag. Megjegyzendő, hogy sok olyan CBD-készítmény is forgalomban van, amelyeknek az összetételével kapcsolatban kifogások merülhetnek fel.
Tévhit – Megfelelő diétával elmúlik a migrén
Tény – Léteznek étrendek és táplálkozáskiegészítők, amelyek csökkenthetik a migrénes rohamok gyakoriságát, esetleg a tünetek intenzitását. Azonban a migrénes rohamok kiváltó okaként ismert stresszre, alváshiányra vagy hormonális változásokra a táplálkozás, illetve az egyedi esetekben ajánlott magnézium, D- és B2-vitamin fogyasztása nincs hatással. Ezért a migréndiétaként ismert táplálkozási szokások önmagukban nem alkalmasak a migrén gyógyítására. Ugyanakkor, ha valaki felismeri, hogy egyes ételek, italok fogyasztása (pl. csokoládé, vörösbor) neki kiváltja a migrént, akkor nyilván célszerű ezeket kerülnie. Legalább ilyen fontos a rendszeres étkezés, ahogy a rendszeres alvás is: ezek segíthetnek néhány roham kivédésében.
Tévhit – A migrén csak a nőket érinti
Tény – A nőknek világszerte átlagosan 18 százaléka él migrénnel, míg a férfiaknak csupán 6 százaléka. Ez az arány is jelzi, hogy a férfiak szintén szenvedhetnek a betegségben. Míg gyermekkorban a migrénes fiúk és lányok aránya közel azonos, addig a pubertás után a lányokban gyakoribbá válik a migrén. Mindkét nemben a fiatal felnőttek a leginkább érintettek, majd 50 éves kor felett a migrén előfordulása csökken.
Forrás: fejfajaskisokos.hu
