Ha egyszerűen akarjuk modellezni az érbetegséget, képzeljünk el egy locsolócsövet, amelyben a víz helyett vér kering. A cső belső falát egy vékony celofánréteg béleli (hogy ne tapadjon rá a vér). Ez alá a réteg alá rakódik be a koleszterin, mint egy kis paca, plakk. Nem is kell túl nagyra nőnie, elég, ha elgyengíti a bélelő celofánt, és bumm! A belső felszín megreped, rajta vérrög képződik, és roppant gyorsan elzáródik az érszakasz. Ha ez a koszorúérben történik, infarktust kapunk, ha agyi érben, akkor sztrókot. Annyi idő, amíg a fenti sorokat elolvasták, épp elég, hogy a nem látványos érfali kezdeményből érelzáródás alakuljon ki.
Szerző: Dr. Tschürtz Nándor belgyógyász, kardiológus, diabetológus, lipidológus
Mi okozza az érbetegséget?
A szívinfarktus, a sztrók hátterében szinte mindig érbetegség áll. Mi okozza az érbetegséget? Mutatok néhány számot, hogy megkönnyítsem a választ. Az 5 klasszikus rizikótényező olyan mérőszámait mutatom, amelyek „tutira” nagy veszélyt jelentenek. Itt persze nem kérdés, hogy sok-e a sok!
- 40 – elhízás: A 40-es BMI egyértelműen roppant jelentős súlyfelesleget mutat.
- 11% – a cukorháztartás zavarai: A 11%-os HbA1c-érték nagyon magas általános vércukorszintet jelez.
- 180/110 – magas vérnyomás: A 180/110-es érték otthon, rendszeresen mérve szintén a napnál is világosabb veszély.
- 8 (6) – koleszterinszint: A 8-as össz- vagy 6-os LDL-koleszterinszint rendkívül magas.
- 40 szál – dohányzás: Napi 40 szál cigaretta – logikusan – kemény dohányzásnak számít.
Milyen értékek lennének ideálisak?
A 18–25 közötti testtömegindex (BMI), cukorbetegeknek az 5,6–6,5 közti HbA1c. Ha a vérnyomást otthon, nyugalomban, visszamérésekkel ellenőrizzük, a 110–135/70–85 közötti tartomány az ideális. Cigarettából a nulla szál/nap az elvárandó, sőt a passzív dohányzás is kerülendő. (Az ideális koleszterinszinttel e cikk foglalkozik. Mire végigolvassák, ezt is tudni fogják.)
Érdekesség, hogy a testtömegindex, a vércukorszint és a vérnyomás esetében egyaránt rossz, ha az érték egy tartomány fölött vagy alatt van. Úgynevezett J vagy U görbéről van szó: van egy optimális tartomány, és se alatta, se fölötte nem jó. Az alacsony vércukor hipoglikémiát, rosszullétet okoz, az alacsony vérnyomás is nehéz a szervezetnek, és a kóros soványság is gond. A koleszterinnek nincs kórosan alacsony szintje, minél alacsonyabb, annál jobb.
Ismerjük meg az érelmeszesedés folyamatát
Van egy nagyon hosszú első időszak, az úgynevezett biológiai kezdet.
Ezt követi egy hosszú ‒ az lenne jó, ha 104 éves korunkig, életünk végéig tartana ‒ tünetmentes szakasz, amikor már funkcionálisan vagy morfológiailag, tehát egyszerű szerkezeti (ultrahangos) vizsgálatokkal érbetegséget igazoló eltérések vannak. És csak ezután következik a klinikai szakasz, amikor infarktust vagy szélütést kapunk, elzáródik az erünk, megromlik a lábunkban a vérkeringés stb. Ezt a folyamatot a kockázati tényezők hajtják előre, miközben a szervezet védekező mechanizmusokkal próbál javítani a helyzeten.
Az érfal rétegeiben parázsló gyulladás zajlik. Ezt a gyulladást részben az LDL-koleszterin hozza létre, az LDL-koleszterin az érelmeszesedés folyamatában olyan, mint a motorban a benzin. A motort kétféleképpen lehet megállítani. Levesszük a gyújtást, vagy ha elfogy a benzin, nem töltünk bele újat. A motor nem működik, az érelmeszesedés folyamata megáll, ha „elfogy” a koleszterin.
Nincs minimumérték
18 évvel ezelőtt írták le, hogy minél alacsonyabb a koleszterinszint, annál kevesebb az értörténés, annál kisebb eséllyel fogunk meghalni.
Ha lefelé húzzuk a koleszterinszintet, akkor az érfalba való lerakódások (ezeket hívjuk plakkoknak), az érfali sérülések visszafejlődnek, összefonnyadnak, nem történik meg az a robbanás, amiről a cikk elején beszéltem.
A korábban normálisnak tartott 5,2-es összkoleszterinszint nem elég alacsony, mert ilyen érték mellett is bőven előfordulnak infarktusos esetek. Kiszámolták, hogy az ideális összkoleszterinszint, ahol megáll az érelmeszesedés folyamata, 3,9. Maximum ennyi! Minél kisebb, annál jobb. Koleszterinszint esetében nincs minimumérték!
Lehet valakinek 15 évesen szívinfarktusa?
Vegyük az extrém esetet! Ha valaki 16-os összkoleszterinnel él, 10-es LDL-je van, már akár tini korában infarktust kaphat. 1:1 000 000-hoz ennek a gyakorisága, Magyarországon körülbelül kilenc gyermeket érint.
De az, hogy valaki 8-as összkoleszterinszinttel él, 6-os LDL-lel, sokkal gyakoribb, körülbelül 1:200-hoz. Ez egy genetikailag meghatározott vérzsírbetegség, úgy hívják, hogy familiáris (családilag meghatározott), heterozigóta (a család egyik ágából örökölt rossz genetikai adottság) hiperkoleszterinszint. Az 1:200 arány pedig azt jelenti, hogy kis falvakban is ‒ statisztikailag ‒ van egy ilyen ember. És az érintettnek önmagában ez a magas koleszterinszint olyan érrendszeri rizikót okoz, hogy ha nem hízik el, nem dohányzik, nem magas a vérnyomása, nem cukorbeteg, akkor is akár már 40 évesen infarktus érheti.
Amikor megtelik a rizikóvödör
A diabéteszesek tudják, hogy minél hosszabb ideje és minél rosszabb cukorháztartással telik az idő, a rizikó összeadódik, és egy bizonyos szinten túljutva szövődményeket okoz. A koleszterinnel pont ez a helyzet. Ha valakinek 4-es összkoleszterinszintje van, majd valamikor 60–70 éves korában „telik meg a vödör” és történik klinikai esemény, infarktus vagy szélütés. Akkor, ha nincs mellette más rizikótényező. Ha magasvérnyomás-betegségünk, cukorbetegségünk is van, meg túlsúlyunk, az a bizonyos rizikóvödör korábban megtelik.
Minél nagyobb az érbetegségünk rizikója, annál alacsonyabb koleszterinszintet kellene elérnünk. Például ha nagy vagy nagyon nagy az érbetegségünk esélye, tehát már érbetegek vagyunk ‒ a nyaki ereken már igazolható az érelmeszesedésünk, vagy volt infarktusunk, átmeneti agyi keringészavarunk, vagy olyan sok rizikófaktorral rendelkezünk, ami jelentőssé teszi az infarktus, szélütés kockázatát ‒, akkor az addigi koleszterinszintünket, az addigi LDL-koleszterinszintünket meg is kell felezni. Szóval akkor is felezni kell, ha nem látszik túl magasnak! Ezt életmód-változtatással nem lehet megcsinálni, de gyógyszeres segítséggel igen.
Csak gyógyszerrel csökkenthető
100 évvel ezelőtt született Fredrickson, aki megfogalmazta, milyenek és hogyan alakulnak ki a vérünkben lévő zsírnemű összetett molekulák. Az érelmeszesedés folyamatával legszorosabban összefüggő zsírfrakciók, zsírelemek a májból indulnak és a májba térnek vissza. Tehát nincs közük a táplálkozáshoz. Étkezéssel nagyon kis mértékben tudjuk befolyásolni a koleszterinszintünket, maximum 10–15 százalékos csökkenést érhetünk el akkor is, ha holnaptól szalonna helyett füvet rágunk.
Ha 30 éves korában mindenkinek valamilyen vérzsírcsökkentővel lecsökkentenénk a koleszterinszintjét, akkor átlagosan 30 évvel később telne be a rizikóvödör, 30 évvel később jönnének a klinikai események, az infarktus, a szélütés.
Vannak eszközeink, hogy csökkentsük a koleszterinszintet: a sztatin, az ezetimib és a PCSK-9 szintjét vagy hatását csökkentő készítmény. A sztatin a koleszterintermelődés intenzitását csökkenti, az ezetimib a bélbe jutott koleszterin felszívódását gátolja, függetlenül attól, hogy a koleszterin a táplálékkal került a szervezetünkbe, vagy az epénkkel bennünk termelődve. És vannak még a PCSK-9 enzim szintjét befolyásoló injekciós készítmények. Ezek a vérünkben lévő koleszterin intenzívebb elhasználását, a májsejtekbe visszajutását segítik. Ennek a háromnak a kombinációjával egészen megdöbbentő mértékben, akár 80 százalékkal le lehet csökkenteni az induló helyzethez képest az LDL-koleszterin szintjét.
Minden gyógyszer okozhat mellékhatást. Logikus, hogy olyat vagy olyan kombinációt kell keresni, ami nem okoz panaszt, de hatékonyan csökkenti a koleszterinszintet. Az alapszabályokat követve, de személyre kell szabni a választást!
Ezek a gyógyszerek rendkívül hatékonyak, és nagyon ritkán okoznak ‒ szemben a közhiedelemmel ‒ mellékhatást. A recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók sokkal nagyobb eséllyel okoznak gyomorvérzést, mint a sztatinalapú koleszterincsökkentők valamilyen maradandó károsodást. Számomra érthetetlen, hogy miért terjed a sztatinok veszélyességének híre.
Forrás: Diabetes Magazin
