Egy amerikai tanulmány az obezitással kapcsolatos egészségügyi kiadások számszerűsítését végezte el – írja az Orvostovábbképző Szemle Online.
A JAMA Network Open folyóiratban december 5-én jelent meg a Rollins School of Public Health kutatóinak cikke, amelyben azt becsülték meg, hogy az Egyesült Államokban a túlsúlyos vagy elhízott felnőttek mennyit költenek egészségügyi ellátásra, illetve igyekeztek modellezni, feltárni a testtömegindex (BMI) és az egészségügyi kiadások közötti összefüggést. Bizonyítékot találtak arra, hogy a fogyással jelentős megtakarítás érhető el, különösen azok körében, akiknél más egészségügyi problémák is felmerültek.
A munkavállalók körében az elhízás közismerten az egészségügyi költségek növekedéséhez és a munkahelyi balesetek magasabb arányához vezet. Az elhízott munkavállalók kétszer annyi kártérítési igényt nyújtanak be, háromszor annyi napot vesznek ki betegszabadságként, hétszer magasabbak körükben az orvosi kárigények költségei. A 35 feletti BMI-vel rendelkezőknél 70%-kal vagy annál is nagyobb mértékben nő a kockázata annak, hogy életük során 2-es típusú cukorbetegség alakul ki, míg a BMI öt pontos emelkedése körülbelül 30%-kal növeli a szívelégtelenség valószínűségét. A túlsúly a magas vérnyomás kockázatát is növeli, a rizikó növekedése 65% és 78% közötti.
A mostani tanulmányban a kutatók több mint 17 ezer, 24 és 64 év közötti, 25 vagy annál magasabb BMI-vel rendelkező felnőttet vizsgáltak, és az elemzett egészségügyi állapotok közé tartozott az ízületi gyulladás, a szívbetegség, az asztma, a mentális zavarok, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség is. Ezeket az információkat figyelembe véve azt próbálták megbecsülni, hogyan változnak az egészségügyi kiadások, ha a BMI-t 25%-kal, 20%-kal, 15%-kal, 10%-kal vagy 5%-kal sikerül csökkenteni.
Az eredmények szerint a munkáltató által finanszírozott biztosítás esetében a 30 feletti BMI minden további egy pontos növekedése 326 USD/év (125 ezer Ft/év) kiadással járt, de a társbetegségekkel rendelkezők körében ez az összeg meredeken emelkedett. A kutatók modellszámításai szerint a testsúly 5%-os csökkentése a 30 körüli BMI-vel rendelkező körében 8%-kal mérsékelte az egészségügyi kiadásokat, de a 40 körüli BMI esetében ugyanekkora arányú fogyás már 10%-os költségcsökkentést eredményezett. A 30 körüli BMI csoportban a 25%-os fogyás már 34%-os költségcsökkenéssel járt, és egy ekkora súlyleadás a 40 körüli BMI-s betegcsoportban 41%-kal mérsékelte a kiadásokat.
A krónikus betegségekben szenvedők körében a megtakarítás még ennél is jelentősebb volt, de a betegségek szerint erősen szórtak az adatok. A 15%-os testsúlycsökkenés esetében a magas vérnyomással küzdőknél átlagosan évi 1112 dollárral, azaz mintegy 435 ezer Ft-tal, míg az ízületi gyulladásban szenvedő személyek körében 4950 dollárral, azaz csaknem 2 millió Ft-tal csökkent az éves egészségügyi kiadás.
Összességében a tanulmány megállapította, hogy a BMI csökkentése, különösen a magasabb kiindulási BMI-vel és krónikus betegségekkel rendelkező egyének esetében jelentős egészségügyi megtakarításokat eredményezhet. Ezek a számok már önmagukban is meggyőzőek, ám a cikk szerzői a vizsgálat korlátai között azt is megjegyzik, hogy számításaik során még nem is vették figyelembe a túlsúlyhoz kapcsolódó betegségek megelőzéséből származó potenciális megtakarításokat – írja a lap.
Forrás: otszonline.hu
