Minden tartós zajlású betegség sarkalatos kérdése, hogy mit tud tenni maga a beteg a gyógyulásáért – különösen igaz ez epilepsziában. Hiszen a betegség legkevésbé elviselhető tulajdonsága, hogy a kórformák többségében a roham bármikor, bármely élethelyzetben, feltartóztathatatlanul felléphet – írja az Epilepszia.hu.
Szerző: Prof. Rajna Péter
Ezért kiemelten fontos, hogy a páciens és környezete segítségével tisztázzuk a rohamok esetleges gátlására alkalmas összes lehetőséget. A betegség akaratlagos befolyásolhatóságának kedvező hatása kettős: egyrészt léteznek tényleges rohamgátló hatások, másrészt pedig a beteg élménye, reménye, hogy tehet valamit a rohamok gátlása érdekében, önmagában is terápiás jelentőségű.
A gyógyító szó / akarat három támadásponton érvényesülhet:
- az élettani antiepileptikus rendszerek aktivitásának / hatékonyságának növelésével,
- a rohamelősegítő, -kiváltó tényezők kiküszöbölésével, illetve
- speciális terápia-formák útján.
Ezeket a célokat több módon lehet megvalósítani.
A biológiai, biofizikai, élettani módszerek között kell megemlíteni
a.) az agyi elektromos tevékenység (EEG) önszabályozásának módszereit (ún. EEG biofeedback), amelyek során a jellegzetes (például a nyugalmi állapotot képviselő az ún. alfa) hullámokat láthatóvá/hallhatóvá téve a páciensek megtanulják ezt az állapotukat rögzíteni, tartósítani.
Ide tartozik még az b.) ún. rohamgátló öningerlés, amikor az EEG tevékenységet egy miniatűr érzékelő figyeli, amely a roham előtti jellegzetes változások kialakulásakor a kör másik ívén – akár mobil telefon applikáción keresztül – azonnal gátlóingereket közvetít.
A harmadik ingerlési módszer c.) azt célozza, hogy a mindennapi aktivitás során az éberség, élénkség szintje nagyjából állandó maradjon. (Ez azért előnyös, mert tudatunk aktivitási szintjének emelése rohamgátló hatású és fordítva. Viszont a „túlemelkedett” éberség törvényszerűen ellentétébe csap át, ezzel pedig a roham kockázata nő.)
A pszichoterápiák a viselkedés, a gondolkodás, az önértékelés, a környezeti beilleszkedés, illetve az érzelmi egyensúly befolyásolásán alapuló pszichológiai módszerek. Az epilepsziás rohamokat, és/vagy a betegség járulékos tüneteit (is) javítják.
Főbb hatásmechanizmusai:
- szorongásoldás,
- a károsan fokozott önellenőrzés, önmegfigyelés (introspekció) csökkentése,
- a biológiai ritmusok optimalizálása, az adaptációs rendszerek erősítése,
- a hatékony közösségi szerephelyzetek és aktivitások elsajátításának támogatása (szocioterápiák), illetve
- az optimális ingerkörnyezet (arousal) kialakítása (pl. a zavaró hatások iránti érzékenység csökkentésével).
- a különböző relaxációs technikákat (pl. autogén tréning stb.) az általános szorongásoldás mellett a beteg stressz provokálta rohamok, heves izgalommal járó aura (roham-előérzet)/kezdet, vagy másodlagos rohamaktiváció esetén is alkalmazhatja.
A természetgyógyászati módszerek alkalmazási lehetősége korlátozott. A különböző
- gyógynövények,
- akupunkturás szerek nem váltották be a reményeket,
- az éberség szintjét emelő aromaterápiák csak a rohamformák szűk körében lehetnek hatékonyak. A fentiekhez képest kifejezetten jó eredmények érhetőek el
- a ketogén diétával. A legújabb adatok szerint nem csak gyermekeknél, hanem felnőtteknél is előnyös kiegészítő kezelés lehet. Alkalmazásáról külön cikk szól a honlapon.
Speciális kiegészítő terápiaként egyedi esetekben a gyógyító szó mellett eredetileg nem epilepsziaellenes gyógyszereket is lehet alkalmazni. Ide tartoznak:
- egyes agyi anyagcsere fokozók,
- szorongásoldók,
- hangulatjavítók, illetve –stabilizálók, esetleg
- alvást elősegítő szerek.
Mikor érdemes a fenti módszereket alkalmazni?
Az epilepsziával élők lelki terhelése mindig fokozott. Ezért a rohamprovokáló tényezők kiküszöbölésére és a kiegyensúlyozott közérzet érdekében tett bármilyen erőfeszítés erősíti a rohamgátló kezelés hatását. A speciális rohamgátló eljárások főleg akkor jönnek szóba, ha a rohamok aurával járnak. A beavatkozást egyénre szabottan szakemberek dolgozzák ki, és a betegek tréningek formájában sajátítják el.
Pszichés zavarok, járulékos tünetek esetén a képzett szakember által végzett pszichoterápiák bizonyultak eredményesnek. A gyógyszeres vagy sebészi kezeléseket kiegészítő gyógyító szavak, vagy tudatos viselkedési minták alkalmazását, a rohamkiváltó tényezők esetleges szerepét és elkerülésének lehetőségét minden páciensnek kezelőorvosával kell megbeszélnie.
Forrás: epilepszia.hu
