A magyar munkavállalók akár több mint felét érintheti a „csendes kilépés”, vagyis az a jelenség, amikor a dolgozó valójában nem mond fel, csupán pszichológiailag lép ki a munkahelyéről – derül ki Frankó Luca és Erdélyi Ajna kutatásából. De vajon mi állhat az aggasztóan magas arány hátterében?
A csendes kilépés 2022 nyarán kapott először nagyobb figyelmet egy TikTok-videónak köszönhetően, majd egyre több tudományos tanulmány témája lett. A fogalom azt takarja, amikor egy munkavállaló nem hagyja el valójában a szervezetet, amelyben dolgozik, „csupán” pszichológiailag lép ki abból. Az érintettek csak a kötelező minimumot végzik el: hivatalos munkaidejüket sosem lépik túl, pluszfeladatokat nem vállalnak el. A jelenségre jellemző a motiválatlanság érzése, a kezdeményezőkészség hiánya és a munkáról való érzelmi leválás, a munkával kapcsolatos aggodalmak megszűnése.
Fontos, hogy a csendes kilépés nem feltétlenül egyenlő a kilépési szándékkal: nem egyszerűen a szervezet elhagyásának vágyáról van szó, hanem a szervezeten belül maradva egyfajta hátralépésről. A csendes kilépők egy része végül a felmondás mellett dönt, ugyanakkor az érintettek jelentős aránya nem tervezi elhagyni munkahelyét. Épp ellenkezőleg, a munkavállaló gyakran azért dönt a csendes kilépés mellett, mert szeretne a szervezetnél maradni, ezért csökkenti a saját terhelését annak érdekében, hogy a helyzet hosszú távon fenntartható legyen. Lehetséges az is, hogy az érintett személy elégedetlen munkájával, az elmúlt évek válságai (Covid-járvány, háborúk, rezsiválság, infláció stb.) miatt érzett bizonytalanság mégis maradásra készteti.
Frankó Luca (ELTE PPK) és Erdélyi Ajna (Budapesti Corvinus Egyetem) online kérdőíves módszerrel vizsgáltak meg 791 magyar munkavállalót. Kutatásuk egyik célja a Csendes Kilépés Kérdőív magyar nyelvre adaptálása volt, amely utat nyit a jelenség hazai kutatásának. Eredményeik szerint a vizsgálat résztvevőinek 56,5%-a csendes kilépőnek tekinthető, ez a magas arány pedig egyértelműen jelzi, hogy a csendes kilépéssel itthon is foglalkozni kell. Márcsak azért is, mert a csendes kilépés fordított összefüggést mutatott a jólléttel, ami arra utal, hogy a mentális egészségre is káros hatással lehet. Habár a mintavétel nem volt reprezentatív, az adatok egybevágnak a Gallup 2022-es eredményeivel, amely szerint az amerikai munkaerő 50%-a érintett a kérdésben.
A kutatás további fontos eredménye, hogy
a legfiatalabb, Z-generációs munkavállalók különösen érintettek a kérdésben:
a vizsgálatban résztvevő fiatalok 63%-át azonosították csendes kilépőként. A szerzők ezt egyrészt a Z-generációsok határhúzás iránti nagyobb igényével, másrészt a kisebb munkaerőpiaci mozgásterükkel és alacsonyabb észlelt támogatottságukkal magyarázzák. Rámutatnak arra is, hogy a mostani fiatal munkavállalók egy egészségügyi, gazdasági, társadalmi és ökológiai összeomlás közepette kezdték meg karrierjüket, emiatt csalódhattak a jelenkori rendszerekben.
A kutatók kiemelik, hogy a csendes kilépés tartóssága nagyban függ az érintettek állapotára adott reakcióktól: megfelelő intervencióval helyreállítható a jóllét szintje, és a munkavállaló nagy eséllyel a szervezetben maradás mellett dönthet. De az is lehetséges, hogy a csendes kilépés berobbanása a munkaerőpiacra egy paradigmaváltás előszele.
Forrás: ELTE PPK
