A cím kissé túlzásnak tűnhet, ám kétségtelenül igaz, hogy a denevérek hosszú és szerteágazó evolúciója nem csupán számukra jelentett előnyt. A denevérek misztikus világának egyik eldugott szeglete az őket parazitáló változatos ízeltlábúak sokszínűsége és olykor rendkívül különleges életmódja – írja blogbejegyzésében a PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium.
Óvantagok, kullancsok, atkák, poloskák, szárnyas vagy szárny nélküli denevérlegyek és bolhák, mind a repertoár részét képezik és sokuk denevér gazdáikkal együtt fejlődhetett az elmúlt közel 60 millió év során. Ennek egyik látványos eredménye a denevérlegyek rendkívül szoros életciklusa a denevér gazdákkal, légy létükre szárnyuk elcsökevényesedése és olykor elvesztése, melynek köszönhetően napjainkra (a lábaik számától eltekintve) nagyjából pókszerű vérszívó élőlényekké váltak.
Denevérlégy mikroszkóp alatt. Forrás: PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium
A vérszívó ízeltlábúak esetében a fertőző betegségek szempontjából legfontosabb kérdés azok gazdaspektruma, azaz azon élőlények listája, amelyek az étlapjukon szerepelnek.
Mostani munkánkban ezt a kérdéskört feszegettük és megvizsgáltuk, hogy a denevérek változatos parazitái vajon milyen utakon lehetnek képesek betegségek átvitelére más fajokra. A tudományos kutatások iránya és fókuszálása manapság az egyre gyorsuló és magas szinten behálózott világunkban fontos gyakorlati jelentőséggel bír.
Elemzésünk alapján az ilyen átviteli eseményre (denevérről, parazitáik segítségével más élőlényre) főként az ökotonként ismert zónákban lehet esély. Az ökoton a természetes és ember által uralt élőhelyek (pl: város) találkozási zónáit jelenti és nem pusztán ebben az esetben, de általánosságban a járványok felbukkanásában is kiemelt zónaként ismerjük. Munkánk során is rávilágítunk a természetes élőhelyek megőrzésének fontosságára és az emberi zavarás csökkentésének kulcsfontosságú mivoltára a járványok megelőzésében.
Forrás: PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium
Értékelésünk rávilágított, hogy a jelenlegi tudományos adatok alapján főként az óvantagok, kullancsok és poloskák lehetnek képesek betegségek ilyen irányú átvitelére. A denevérek atkáinál és a denevérlegyeknél azok válógatós mivolta, szoros gazdafaj függősége ennek gátat szab.
Forrás: PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium
A tanulmány utolsó részében – a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontban és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen dolgozó – szerzőtársainkkal felvázoltuk a legfontosabb megválaszolandó kérdéseket és alkalmazható technológiákat, hogy ezt a rejtett világot minél nagyobb részletességgel megismerhessük a közeljövőben.
A teljes tanulmány elérhető itt: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S147149222400299X#f0005
