Tudta, hogy hazánk élen jár a magas vérnyomás okozta szívrohamban? Szívünk, legfőbb szervünk nap mint nap, minden órában, minden pillanatban dolgozik, így megérdemli, hogy foglalkozzunk vele és odafigyeljünk egészségünkre!
Szerző: Prof. dr. Torzsa Péter
Magyarországon népbetegségnek számít a magas vérnyomás, amit néma gyilkosnak is neveznek, mivel az esetek legnagyobb részében semmilyen tünetet nem okoz. A szervezet alkalmazkodik a fokozatosan emelkedő vérnyomáshoz, ugyanakkor a betegség okozta szövődmények észrevétlenül alakulnak ki. A kezeletlen magas vérnyomás károsíthatja az ereket, súlyos egészségkárosodáshoz vezethet, a későbbiekben komoly, életet veszélyeztető eseményt okozva (sztrók, infarktus). Éppen ezért fontos a rendszeres vérnyomásmérés, ami még a tünetek kialakulása előtt lehetőséget nyújt az adekvát kezelés bevezetésére.
Kik a legérintettebbek?
A magas vérnyomás kialakulása számos tényezőtől függ, beleértve az életkort, az életmódot, a genetikai hajlamot, a táplálkozást, elhízást és a környezeti tényezőket. Hazánkban minden harmadik felnőttet és minden negyedik elhízott gyermeket érint a magasvérnyomás-betegség. A vérnyomás kontroll alatt tartásában (és a szövődmények minimalizálásában) segíthet a rendszeres vérnyomásmérés, az egészséges életmód (egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, dohányzás és alkoholfogyasztás kerülése, megfelelő folyadékbevitel, kevés koffeintartalmú ital fogyasztása, alacsony sóbevitel, megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, stresszoldás) és szükség esetén a gyógyszeres kezelés.
Kiemelt jelentősége van a magasvérnyomás-betegség felismerésében, kezelésében és ellenőrzésében a vérnyomás rendszeres mérésének. Panaszmentes állapotban évente egyszer javasolt a vérnyomás mérése, tünetek fennállásakor (fejfájás, rossz közérzet, szédülés) rögtön ellenőrizni kell! Diagnosztizált magasvérnyomás-betegség során kifejezetten ajánlott, hogy a vérnyomást ne csak az orvosi rendelőben ellenőrizzék, hanem rendszeresen mérjék otthonukban is a páciensek, a kapott adatokat pedig naplószerűen jegyezzék fel a családorvos számára.
A diagnózis felállításában és a gondozásban fontos a vérnyomásmérés helyes technikája. Íme néhány alapvető szabály a helyes vérnyomásméréshez, melyet megtalálhatnak a Semmelweis Egyetem oktatóvideói között is YouTube-csatornájukon.
Mivel mérjük a vérnyomást?
A vérnyomás otthoni mérésére automata, felkari mandzsettával rendelkező készülék használata javasolt. Az Európai Hipertónia Társaság legfrissebb ajánlása szerint jó, ha egymás után háromszor mérjük meg a vérnyomásunkat, és az utolsó kettőt átlagoljuk.
A mandzsettaméret kiválasztása (melyet az egyén karjának körfogata határoz meg) a vérnyomásmérés során döntő fontosságú. Széles mandzsetta használata nagy karkörfogat (42 centiméternél nagyobb) esetén javasolt. Ha a szükségesnél kisebb a mandzsetta, akkor előfordulhat, hogy a mérés magasabb vérnyomásértéket becsül, míg ha a kelleténél nagyobb, akkor alacsonyabb értékeket mutat az eszköz.
Mi nevezhető helyes vérnyomásmérésnek?
Csendes, szobahőmérsékletű helyiségben üljünk le, majd legalább 3−5 perc pihenés után zavartalanul, teljes nyugalomban ellenőrizzük a vérnyomásunkat. A mérés előtt legalább 30 perccel már ne fogyasszunk koffein- és alkoholtartamú italokat, valamint ne dohányozzunk. Ülés közben támasszuk meg a hátat, a lábakat ne keresztezzük, hanem párhuzamosan álljanak és a teljes talp legyen a talajon. Legyen fedetlen a felkar, ha ez nem kivitelezhető, akkor a ruházat semmiképp ne szorítsa el az érintett területet. A kar úgy helyezkedjen el az asztalon, hogy a felkar közepe a szív magasságában legyen.
Első alkalommal mindkét karon el kell végezni a mérést, hogy kiderüljön, melyiken magasabb a vérnyomás – a kapott értéktől függően innentől mindig ezen a domináns karon kell majd ellenőrizni a vérnyomást. A mérés alatt ne mozogjunk és ne beszéljünk senkihez.
A készülék a vérnyomásmérés során 3 számjegyet fog mutatni. Ebből a 3 számból az első érték a szisztolés érték, azaz annak a nyomásnak az értéke, amely a szív összehúzódásakor mérhető az erekben. Ennek minimum 15 Hgmm-rel mindig magasabb számnak kell lennie, mint az őt követő második érték. A második szám azt a nyomást mutatja, amely a szív elernyedésekor mérhető az erekben, ezt diasztolés értéknek nevezzük. A harmadik szám jelenti a pulzusszámot, vagyis a szív percenkénti összehúzódásának a számát. A pulzus mérését megzavarhatja az esetleges ritmuszavar, ezért érdemes azt saját csuklónkon, a tapintható lüktető ér felett ellenőrizni. A mérést meg kell ismételni abban az esetben, ha az egymást követő mérések alkalmával a szisztolés értékek között 15 Hgmm, a diasztolés értékek között pedig 10 Hgmm az eltérés.
Mit nevezünk jó a vérnyomásérték?
Az általános célérték 18–65 év közötti egészséges embereknél 120–130/70–79 Hgmm. Ebben a korosztályban a 120/70 alatti érték már alacsony vérnyomást jelent.
65 év felett 130–139/70–79 az általános célérték. 80 év felett, esendő állapot (nem szándékos fogyás, kimerültség, alacsony aktivitási szint, izomgyengeség, lassú járás) esetén a kezelőorvos magasabb célvérnyomást is meghatározhat. A pulzusszám akkor jó, ha nyugalomban 80 perc alatt van.
A magas vérnyomás lehet elsődleges és másodlagos. Ez utóbbi annyit jelent, hogy más betegség tüneteként jelentkezik a magas vérnyomás. Bizonyos örökletes tényezőkön kívül a stressz, a mozgásszegény életmód, az elhízás, a dohányzás, a magas sótartalmú étrend, a magas koleszterinszint, az életkor is hozzájárul a kialakulásához. Másodlagos hipertónia hátterében állhat obstruktív alvási apnoe, idült vesebetegségek, a veseartéria szűkülete, endokrinológiai kórképek (pajzsmirigy-, mellékvesekéreg-túlműködés, pl. Cushing-szindróma), fejlődési rendellenességek.
Azzal tehetünk a legtöbbet egészségünkért, ha az említett rizikófaktorokat csökkentjük, rendszeresen szedjük a vérnyomáscsökkentőt, ingadozó vérnyomás esetén pedig felkeressük családorvosunkat és utasításainak megfelelően otthon is ellenőrzés alatt tartjuk vérnyomásértékeinket. Egy-egy magasabb érték esetén ne essünk pánikba, hanem konzultáljunk kezelőorvosunkkal, hogy szükség szerint változtathasson terápiánkon.
„Vérnyomásmérés otthon” oktatóvideó: https://bit.ly/vnymeres
Forrás: Diabetes Magazin
