A testmozgás mint az életmódorvoslás alappillére című összefoglaló tanulmány egy ősi gyógymódra és egy nagyon súlyos népegészségügyi problémára hívja fel a figyelmet – írja az ELTE.
A mozgásszegény életmód világszerte 5,3 millió ember korai halálozásáért felelős, és bizonyos krónikus betegségek kialakulása szoros összefüggést mutat az egészségtelen életmóddal. Az elhízás népbetegség, amely a hazai felnőtt lakosság közel egyharmadát érinti, a túlsúllyal élőkkel összevonva pedig több mint a felét. Az egészségtelen életmód megjelenik számos nem fertőző krónikus betegség kockázati tényezőjeként, negatívan befolyásolva a szomatikus és a mentális egészséget, beszűkítve az életteret és megrövidítve a várható élettartamot.
Az életmódorvoslásnak és azon belül is a rendszeres testmozgásnak kiemelt szerep jut alacsony intenzitású intervencióként. A rendszeres testmozgás széles körben elérhető és hatékony prevenciós, illetve terápiás intervenciós eszköz, amely jelentős szerepet tölt be a szomatikus és a mentális egészség fejlesztésében és hosszútávú megőrzésében egyaránt, valamint javítja az életminőséget, és növeli a várható élettartamot. A szomatikus és a mentális betegségek egy része diagnosztizálatlan, és ezáltal kezeletlen marad. A testmozgásnak ezért is van kiemelt jelentősége a betegségek kialakulásának megelőzésében minden életszakaszban. Annak ellenére, hogy a rendszeres testmozgás kedvező hatása régóta ismert, nem találkozni vele az orvosi szakirodalomban, és kevés kivételtől eltekintve szinte egyetlen kezelési protokollban sem jelenik meg mint célzott terápiás intervenció.
A rendszeres testmozgás a test összes szervrendszerére hat, és gyakorlatilag nincs mellékhatása a farmakoterápiával szemben, ezért életkortól és intellektustól függetlenül jelentős szerepet tölt be a fizikai és a mentális egészség fejlesztésében, kezelésében és megőrzésében egyaránt. Tudományosan igazolt megállapítás, hogy a napi rendszerességgel végzett testmozgás jelentős szerepet tölt be a krónikus betegségek kialakulásának prevenciójában, az életminőség javításában, és növeli a várható élettartamot. További egészségnyereség, hogy lassítja az öregedési folyamatokat, a fizikai leépülést, és megelőzheti vagy lassíthatja a kognitív funkciók hanyatlását is. A testi folyamatok mellett a mentális egészségre és a személyiségfejlődésre is kedvező hatást fejt ki.
A WHO 2024-ben megjelentetett, fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlása szerint minden kétévesnél idősebb ember számára minimum napi 30 perc közepes vagy nagy intenzitású rendszeres testmozgás beiktatása javasolt a mindennapokba. Felnőttek és 65 évesnél idősebb személyek számára is hetente minimum 150 perc közepes intenzitású vagy 75 perc nagy intenzitású testmozgás vagy a kettő megfelelő arányú kombinációja javasolt, amit érdemes fokozatosan kiegészíteni heti 2–3× végzett erősítő edzéssel, heti 3–7× végzett nyújtó gyakorlatokkal, amelyek minimum 10 percig tartanak.
Gyerekeknek és serdülőknek naponta minimum 60 perc strukturált, közepesen intenzív vagy intenzív testmozgás javasolt, amelyből heti 3 nap intenzív testmozgás. A rendszeres testmozgás előnyei egész életen át érvényesülnek, és sosem késő elkezdeni rendszeresen mozogni. A kurrens kutatások alapján
a rendszeres testmozgáshoz kapcsolható egészségnyereség már egészen rövid időtartamon belül is kifejti pozitív hatását.
A rendszeres fizikai aktivitás előnyei a végzett időtartam alapján
Rövid távon érzékelhető előnyök
• Az életminőség javulása.
• Szorongásoldó hatás.
• Hangulatjavító hatás.
• Csökken a vérnyomás.
• Javul az inzulinérzékenység.
• Javul az alvásminőség
• A fiatalok esetében javul a kognitív fejlődés.
• Felnőtteknél 8-féle daganatos megbetegedés megelőzése (hólyag-, mell-, vastagbél-, endometrium-, nye– lőcső-, vese-, tüdő-, gyomorrák).
• Csökken a dementia kialakulásának kockázata, beleértve az Alzheimer-kórt is.
• Idősebb korban csökken az elesésekből származó sérülések száma (csökken az egyensúlyvesztés rizikója).
• Várandós nőknél csökken a szülés utáni depresszió kialakulásának kockázata.
• Minden korosztálynál csökken a súlygyarapodás kockázata.
Betegségek esetén várható előnyök
• Csökken az osteoarthritis okozta fájdalom.
• Csökken a magas vérnyomás progressziója.
• Csökken a T2DM progressziója és a szövődmények
megjelenése.
• Csökkennek a szorongás és a depresszió tünetei.
• Javulnak a kognitív képességek azon páciensek esetében, akik dementiában, sclerosis multiplexben,ADHD ban és Parkinson-kórban szenvednek.
Forrás: ELTE PPK
