A demencia, a kognitív funkciók hanyatlása az agyban található idegsejtek működésének károsodása következtében létrejövő gondolkodás- és memóriaromlást, azaz fokozatos elbutulást jelent. Időskorban ez az egyik leggyakoribb oka a fogyatékosságnak és a gondozást igénylő függőségnek. Jelenleg nincs rá gyógykezelés, ezért fontos új utakat találni, hogy megakadályozzuk a kialakulását.
A hipertónia egy ilyen befolyásolható kockázati tényező, különösen a két leggyakoribb altípusában, az Alzheimer-kórhoz kapcsolható és a vaszkuláris demenciában. Ezért a szerzők a tudományos weboldalakon (PubMed és Cochrane Library) publikált vizsgálatok eredményeiből gyűjtöttek adatokat. Az adatokat azzal a célkitűzéssel elemezték, hogy megállapítsák, a felnőttkor melyik szakaszában válik a hipertónia a demencia kockázati tényezőjévé, és hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszereknek van-e preventív hatása.
Azt találták, hogy a középkorúaknál (45–64 év) a hipertónia fokozott kockázatot jelent főleg a vaszkuláris és az Alzheimer-demenciánál, míg ha 65 év felett alakul ki hipertónia, az már nem jelent fokozott kockázatot.
75 év felett diagnosztizált hipertónia esetén a demenciák előfordulása csökkent. Ezen adatok ellenére a vérnyomáscsökkentők használatáról ellentmondásosak az eredmények, ami a vizsgálatok különböző módszertanából fakad. Mindemellett az adatok szerint a kalciumcsatorna-blokkolók és a káliumspóroló vízhajtóknak van védőhatása ebben a tekintetben.
Összegezve a vérnyomáscsökkentő kezelés előnyös hatását, a nagyobb homogén, hosszabb utánkövetési idővel rendelkező vizsgálatok bizonyították, hogy különösen középkorúakban lehet hatékony stratégia a vérnyomás csökkentése a demencia gyakoriságának szignifikáns mértékű csökkentésére.
Forrás: diabetes.hu
