Emlékeink egy része fogalmak és az azok közt fennálló jelentésbeli kapcsolatok ismeretéből áll, amit akkor használunk, ha például egy keresztrejtvény megfejtésekor eszünkbe jut a „zsarátnok” szó szinonimája.
Emellett azonban vannak emlékeink specifikus helyzetekről is, például egy bográcsozásról, ahol pirosan égett a bogrács alatt egy bizonyos zsarátnok. Idős korunkra tudásbázisunk egyre növekszik, azonban elfelejthetünk olyan apró részleteket, mint a bográcsozáskor fogyasztott bor színe.
Gyakoriságuk alapján kikövetkeztethető, hogy egyes kifejezések mennyire hasonlóak egymáshoz, így számszerűen tudjuk, hogy például a „száraz bor” jelentésben közelebb áll az „édes borhoz”, mint a „gyenge borhoz”.
Az ELTE PPK Élethosszon át tartó fejlődés Kutatócsoport és a HUN-REN TTK Agyi Képalkotó Központ munkatársainak kutatásában idősek és fiatalok szókapcsolatokat olvastak és próbáltak megjegyezni úgy, hogy a feladatban néha a korábbi szókapcsolatok elejét megváltoztatták a fentebbi példához hasonlóan.
Minél nagyobb volt a hasonlóság a szókapcsolatok között, a fiatalok és az idősek egyaránt annál többször keverték össze ezeket, ugyanakkor az idősebbek emlékezete jóval érzékenyebb volt a hasonlóságra.
Az eredmények rávilágítanak, hogy hajlamosak vagyunk jelentésük mentén összekeverni emlékeinket, és hogy bár az idősek több tudással rendelkeznek, a részleteket sokszor nehezebb előkeresniük.
Forrás: ELTE PPK
