A májat és a hasnyálmirigyet érintő beavatkozások egyes, sebésztechnikailag komplex típusainál a beteg számára nagyobb megterhelést jelentő nyitott hasi műtétet válthatja ki a Da Vinci robotasszisztált sebészeti rendszer. A vastagbélműtéteknél pedig a záróizomzatot megközelítő daganatok esetében nagyobb eséllyel menthető meg a záróizom, amely egyértelmű hatással van az életminőségre – mutatott rá dr. Szijártó Attila, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (STéG) igazgatója. A Semmelweis Egyetem a Da Vinci egyetemi használatáról szóló cikksorozatában a STéG szakemberei által végzett beavatkozásokat mutatja be.
„Mintha a konflisból átülnénk egy csúcskategóriás versenyautóba; ez más, mint bármelyik korábban alkalmazott eljárás” – dr. Szijártó Attila klinikaigazgató – aki májműtéteket végez ezzel a módszerrel – így érzékeltette, mit jelent sebészként a Da Vincivel műteni. A legfurcsább talán az, hogy nem kell bemosakodni a műtét előtt, hiszen a konzolban ülünk, néhány méterre a betegtől – tette hozzá dr. Szücs Ákos, aki a klinika konzolsebész csapatában a hasnyálmirigyműtétek felelőse. Dr. Hahn Oszkár pedig – aki a STéG májsebészeti profilvezetője és széles körben végez nagy számban robotmájműtéteket – a legfejlettebb technológiát képviselő eljárás lelkesedésre okot adó újdonságát emelte ki, mint mondta, számára ünnepnap robottal operálni.
A Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (STéG) erre kiképzett szakemberei a robotasszisztált sebészeti rendszert a vastagbél, a máj, valamint a hasnyálmirigy és az epeutak műtéteinél használják, és már túl vannak a 350. beavatkozáson.
minden területen megtaláltuk azokat az állapotokat és műtéti típusokat, amelyeknél a leginkább ki tudjuk aknázni a robot előnyeit
– fogalmazott az igazgató. Általánosságban elmondható, hogy a Da Vinci ergonomikusabb a sebész számára, precízebb mozdulatokat tesz lehetővé, csökkenhet a műtét közbeni vérveszteség és gyorsabb lehet a felépülés. A hasi szerveknél pedig bizonyos esetekben a beteg számára nagyobb vágást és megterhelést jelentő nyitott műtétek alternatívája is lehet, ugyanis olyan területek is elérhetők vele, amelyek – a szintén nem invazív – laparoszkópiával nem – ismertette.
A robotasszisztált műtétnek és a laparoszkópiának is az elsődleges előnye, hogy minimálisan invazív, tehát nem a nagy bordaív alatt vezetett hosszú, 30-40 centiméteres metszésen keresztül kell a műtéti területet elérni, hanem kis 1-2 centiméteres metszéseken keresztül. A sebészet fejlődése során a has felvágásával járó nyitott műtéteket egyre több területen váltotta fel a minimálisan invazív laparoszkópia, a következő technológiai lépés pedig a robot használata.
Dr. Szijártó Attila elmondta: azoknál a rosszindulatú vastagbéldaganatos betegeknél, akik esetében a daganat a záróizomzat közelében helyezkedik el, a Da Vincivel végzett műtét javítja a záróizomzat megtartásának esélyét – ez pedig egyértelmű kihatással van a beteg későbbi életminőségére. „A robot segítségével a sima laparoszkópos beavatkozáshoz képest jelentősen mélyebbre tudunk jutni a kismedencébe. Ennek alternatívája korábban egy nagyon komplex, a beteg számára nagyobb megterhelést jelentő, több irányból végzett nyílt műtét volt” – érzékeltette dr. Szijártó Attila. A vastagbélműtéti konzolsebész csapat két tagja dr. Bánky Balázs docens és dr. Fülöp András adjunktus.
Hasonló a helyzet a komplex és bonyolult hasnyálmirigy-fejet érintő műtéteknél, amelyek esetében a laparoszkópia mint minimálisan invazív megoldás nem is igen terjedt el Magyarországon. „A robot előnye ezekben az esetekben, hogy nagyon precízen, kis területen, finoman lehet vele dolgozni, és a rekonstrukciós résznél az összeköttetéseket is a nyitott műtétekéhez hasonló, vagy még magasabb fokú precizitással elkészíteni” – hangsúlyozta dr. Szücs Ákos egyetemi docens, a klinika igazgatóhelyettese, a STéG hasnyálmirigy sebészeti profiljának vezetője. Hozzátette: a világban most az a trend látszik, hogy a nagy centrumok egyre kevésbé végeznek laparoszkóppal hasnyálmirigyfej- eltávolítást, mert azt vagy a hagyományos nyitott technikával, vagy egyre inkább már robottechnikával végzik – emelte ki.
Bizonyos helyzetekben műtéttechnikailag szükség van a nyitott műtéti beavatkozásra ahhoz, hogy a műtét komplexitásából adódó helyzeteket könnyebben lehessen kezelni: tehát a robot minden bizonnyal teljes egészében sosem fogja átvenni ezekk szerepét, de egyre inkább szélesedik az indikációs kör – mutatott rá.
A májsebészetben a robot nagy segítség számunkra, ha minimálinvazív módon, tehát kisebb vágással, így gyorsabb felépüléssel járó beavatkozással szeretnénk megoperálni a beteget, mivel a máj viszonylag nagy kiterjedésű szerv, és vannak olyan területei, amelyeket egyáltalán nem lehet elérni laparoszkóppal
– részletezte dr. Hahn Oszkár igazgatóhelyettes, egyetemi docens.
Hozzátette: ma már a klinikán az ilyen komplex, nehéz májműtétek több mint 80 százalékát robottal végzik, nem nyitott műtéttel.
„Másik hatalmas előnye a robotnak, hogy olyan pici helyekre is be tudok vele jutni és manipulálni – varrni, preparálni –, ahol ezt akár még nyitott műtétnél sem lehet olyan precizitással megoldani. Az epeúti, májból kivezető epeutaknak sebészete különösen egy olyan terület, ahol erre nagy szükség van.
A STéG-en a jövőbeli tervek között szerepel, hogy az élődonoros veseátültetéseknél robotasszisztált módon vegyék ki az egyik vesét, ami még precízebb beavatkozást tesz lehetővé és a donor számára még minimálisabb megterhelést jelent.
Forrás: Semmelweis Egyetem
