Egyre nagyobb figyelem irányul az SM-mel egyidejűleg jelenlévő társbetegségekre. Néhány kísérőbetegség az idősödéssel jár együtt, míg mások inkább az SM autoimmun folyamatával vagy az SM kezelésével függenek össze. Amint dr. Mátyás Klotild, az egri Markhot Ferenc Oktatókórház neurológus főorvosa rámutat, az SM betegeknek még inkább figyelniük kell arra, hogy megelőzzék a megelőzhető, karbantartsák a karbantartható krónikus betegségeket. A társbetegségek ugyanis befolyásolhatják az SM lefolyását és kezelhetőségét, az életminőséget és az életkilátásokat.
Egy SM beteg kilátásait és életminőségét nemcsak az SM befolyásolja, hanem az azzal összefüggő vagy attól függetlenül kialakuló kísérőbetegségek is. Ezek előfordulása az életkorral nő. Az immunrendszer is öregszik, egyre több ingerre reagál gyulladással. Miután pedig az SM is egy idegrendszeri gyulladásokat kiváltó autoimmun kór, betegként még inkább oda kell figyelni a társbetegségekre. Nem elég tehát az SM-et karbantartani: az SM és annak kezelése kihathat más betegségekre is, más betegségek pedig hathatnak az SM-re és annak kezelhetőségére.
A nemzetközi és hazai betegregiszterek követik az SM betegek állapotát, ezáltal látható, hogy az SM mellett milyen betegségek fordulnak elő gyakrabban. Az esetek egy részében az autoimmun folyamat a ludas a kockázatnövekedésben. Máskor a fizikai állapot romlása, vagy a gyógyszerek mellékhatásai a felelősek, amelyek felerősíthetik a meglévő társbetegségek tüneteit, vagy növelik más betegség kialakulásának rizikóját.
Dr. Mátyás Klotild elsőként említi a szív- és érrendszeri betegségeket: magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívritmuszavarok. Ezek népbetegségek, de a tüneteket egyes SM gyógyszerek felerősíthetik, emiatt előfordulhat, hogy a társbetegség gyógyszereit is módosítani kell. A főorvos hangsúlyozza: nem szabad megvárni, hogy a magas vérnyomás tüneteket okozzon, évek alatt alattomosan károsítsa az érfalat. Életkortól függetlenül rendszeresen ellenőrizni kell a vérnyomást, és ha szükséges, be kell avatkozni. Ez nem feltétlenül újabb gyógyszert jelent: korai észleléskor a dohányzás elkerülésével, rend- szeres mozgással, a testsúly rendezésével is érdemben lehet tenni a jó vérnyomásért. A szív- és érrendszeri betegségek ugyanis részben az SM okozta mozgáskorlátozottságnak is lehetnek a következményei, mert csökken a fizikai aktivitás, emiatt növekedhet a testsúly, romlik a terhelhetőség.
A túlsúlyt külön is ki kell emelni, mert ez nem hiúsági kérdés, hanem alapvetően meghatározza az egészséget. A testzsír magas aránya önmagában is gyulladásos folyamatokat idéz elő. Emellett a túlsúly ahogyan a szívet, úgy az ízületeket is terheli, ezzel is növelve a mozgáskorlátozottság kockázatát. A gerincbántalmakra, ízületi betegségekre is kiemelten figyelni kell. Mátyás Klotild leszögezi: a mozgást minden SM betegnek receptre kellene felírni, az épp olyan fontos, mint a gyógyszerek. És ez azokra is igaz, akik mozgásukban korlátozottak. Számos kutatás alátámasztotta: a napi mozgás (a lehetőségekhez szabott edzés, séta, gyógytorna) az egyik legfontosabb lépés, amit egy beteg megtehet önmagáért, fizikai és lelki egészségéért.
Az emelkedett vércukor- és koleszterinszint nem csak az érrendszeri betegségek kockázatát növeli, hanem hozzájárulhat az SM tüneteinek súlyosbodásához is. Az inzulin- rezisztencia, amely gyakran megelőzi a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását, szintén összefüggésbe hozható az SM-mel járó gyulladásos folyamatokkal és a kevés mozgással. A magas vércukorszint és a magas koleszterinszint növeli az idegrendszeri károsodás kockázatát is
– figyelmeztet Mátyás Klotild.
Pajzsmirigygyulladás, sokízületi gyulladás, gyulladásos bélbetegségek és asztma is gyakrabban fordulnak elő SM-ben. Ezen autoimmun betegségek közötti „keresztreakciók” és a genetikai hajlam is hozzájárulhat a kialakuláshoz. Az egyéb autoimmun betegségek kezelése tehát segíthet az SM tüneteinek csökkentésében is.
Gyakoriak a pszichiátriai zavarok, a depresszió és a szorongás. Az SM okozta stressz, a betegség kiszámíthatatlansága, a fizikai és gondolkodásbeli funkciók gyengülése is hozzájárulhatnak a depresszióhoz, amire maga az SM alapjában is hajlamosít. A depresszióba azonban nem szabad beletörődni: elérhetők hatékony pszichológiai és pszichiátriai módszerek és gyógyszerek is. A depresszió egyaránt rontja a beteg és a környezetében élők életminőségét, akadálya lehet annak, hogy a beteg képes legyen önmagért aktívan cselekedni, ezért mielőbb lépni kell, ha fennáll a depresszió gyanúja.
Az immunrendszer öregedésével mindenkinek romlik az ellenálló képessége: nő a fertőzések kockázata, nő a rosszindulatú daganatok rizikója. Évek alatt összeadódnak az életmódból és a környezeti ártalmakból adódó rákkeltő tényezők, egyre nagyobb a rizikó, hogy egy kezdődő daganatos átalakulást nem vesz észre idejében a szervezet. Erre rakódik rá az SM többletkockázata, valamint hogy egyes SM terápiák kis mértékben, de szintén növelhetik a rák rizikóját. Tenni kell ez ellen: ebben a kulcs az egészséges életmód mellett a rendszeres rákszűrés, amelyet sosem szabad halogatni.
Nők számára alap a rendszeres nőgyógyászati kontroll, a méhnyakrákszűrés, 45 éves kortól a mammográfia (fiatalabbaknál az emlő ultrahang). Férfiaknál fiatalabb korban a herék önvizsgálata (esetleg here ultrahang) jöhet szóba, 50 év felett pedig a prosztataszűrés, aminek az egyik alapja egy egyszerű vérvétel, a PSA (prosztataspecifikus antigén) tumormarker rendszeres ellenőrzése. Ha már volt prosztatarák a családban, akkor 45 éves kortól indokolt a kontroll.
Egyszerűen kivitelezhető a bőrgyógyászati vizsgálat, amikor egy bőrgyógyász nagyítóval átnézi a bőrön lévő elváltozásokat. Egyre gyakoribb a gyorsan áttétet adni képes melanoma, valamint – főleg idősebb korban – sokakat érint a kevésbé agresszív, de szétterjedve mégis veszélyes bazalioma. Időben felfedezve mindkét elváltozás egyszerűen eltávolítható. Fogászati kezeléskor a fogorvos át tudja nézni a szájüreget, nem lát-e rákgyanús elváltozást. A tüdőszűrés elsősorban a TBC kiszűrésére alkalmas, a tüdőrák felfedezése inkább „melléklelet”. Tüdőrák szűrésére a kockázati csoportba tartozó erős dohányosoknak a csökkentett sugárdózisú mellkas CT vizsgálatot javasolják.
50 év fölött a háziorvosnál elérhető a székletteszt, ami első lépése a vastagbélrák és a végbélrák szűrésének. Legbiztosabb módszer a tükrözés (kolonoszkópia), amikor áttekintik a teljes vastagbelet, és rögtön el is tudják távolítani a gyanús polipokat. Idehaza minden évben több ezer vastagbélrák megelőzhető lenne, ha az emberek időben elmennének béltükrözésre. Hivatalosan nem számít rákszűrésnek, de egy hasi-kismedencei ultrahang is feltárhat idejében még panaszt nem okozó elváltozásokat.
Mátyás Klotild megjegyzi: sok hátránnyal jár, ha valaki SM beteg, de előnyt jelenthet a társbetegségek felismerésében és időbeli kezelésében az, hogy a betegek többsége rendszeres szakorvosi kontroll alatt áll. A neurológiai ambulanciák, SM centrumok kérhetnek kardiológiai, urológiai, nőgyógyászati, pszichiátriai vagy más szakorvosi konzíliumot. Ezáltal hamarabb kivizsgálhatják és kezelhetik a feltárt krónikus társbetegségeket is. Ne várjunk a tünetekre, éljünk a lehetőséggel mielőbb!
A cikk a Multiplex Magazin 2024/1. lapszámában jelent meg.
