A nyelvészet és a pszichológia módszereivel vizsgálta az öngyilkos gondolatokról szóló online fórumbejegyzéseket az a kutatás, amelyről november 19-én, a Diszciplínák párbeszéde rendezvénysorozat kerekasztal-beszélgetésén számoltak be az ELTE BTK MetaID kutatócsoport munkatársai.
A funkcionális nyelvészeti kutatócsoport olyan fórumbejegyzéseket gyűjtött egy közösségi segítő oldal tematikus topikjaiból, amelyekben a hozzászólók saját szuicid gondolataikról, szándékaikról számolnak be, majd a szövegekben azonosították és címkézték az öngyilkossághoz kapcsolódó metaforikus kifejezéseket.
A metaforák egy fogalmat egy másik fogalom segítségével tesznek érthetőbbé, egyben ki is emelik a célfogalom bizonyos aspektusait – mondta el Kuna Ágnes, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet habilitált egyetemi docense, aki bemutatta azt is, hogy a metaforakutatás milyen ajánlatokkal tudja segíteni a konfliktusmentes orvos-beteg kommunikációt. Kaló Zsuzsa, az ELTE Pszichológiai Intézet habilitált egyetemi docense szerint
a metaforáknak a pszichológiai tanácsadásban és a krízispszichológiában is nagy jelentőségük van.
A betegek általában nem nyíltan, hanem utalásokkal kommunikálnak a helyzetükről, a saját állapotukról szóló metaforák változása pedig az első jele annak, hogy elindultak a gyógyulás útján.
Bemutatott egy amerikai kutatáson alapuló fejlesztést is, amely a segélyvonalak chat-szolgáltatásait használók szövegeit vizsgálva feltérképezi a jellemző nyelvi markereket, ezek alapján prioritást állít fel a segítséget kérők között, a sürgős esetekben pedig még GPS-koordinátákat is rendel a bejelentkezésekhez, így segítve a gyors és pontos diagnózist, illetve a hatékony beavatkozást. Végül felhívta a figyelmet arra a problémára, hogy a tudósok számos országban elemezhetik a különböző segélyvonalak és chatek szövegeit az orvos-beteg kommunikáció fejlesztése érekében, Magyarországon azonban nem férnek hozzá ezekhez az adatokhoz, mert a szolgáltatók attól tartanak, hogy ez elriasztaná klienseiket.
Baját Tímea Borbála, az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója a TINLAB által támogatott kutatás technológiai és gyakorlati oldaláról beszélt, kitérve a vizsgált fórumbejegyzések metaadatainak (posztolás helye és időpontja, a hozzászóló regisztrált beceneve) gyűjtésére, a nem sztenderd helyesírású bejegyzések eredeti és normalizált változatának megtartására, illetve arra, hogy az angolra optimalizált elemzőszoftverek nem minden esetben kezelik jól a magyar ékezetes karaktereket, így ezekben az esetekben a szövegeket megfelelően elő kell készíteni, mielőtt vizsgálni kezdenék őket.
A metaforák vizsgálata során a kifejezések elsődleges, szótári jelentése mellett meg kell határozni a szövegbeli aktuális jelentést is, és a kettő összevetésével lehet megállapítani, van-e metaforikus jelentése a kifejezésnek az adott diskurzusban – mondta el Simon Gábor, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet habailitált egyetemi docense, a BTK MetalID kutatócsoport vezetője.
Az öngyilkos gondolatok gyakran mozgásigék formájában jelennek meg a bejegyzésekben, jönnek, támadnak, rátörnek a segítségkérőkre, tehát aktívak és ellenségesek
– tette hozzá Bajzát Tímea Borbála.
A kutatás nagyon jó példája egy valódi interdiszciplináris projektnek, amelyben az egyik tudományág képviselői nem csupán bemutatják eredményeiket más tudományokban jártas kollégáiknak, de be is vonják őket a konkrét vizsgálatokba – összegezte a beszélgetést Varga Zsuzsanna, az ELTE Történeti Intézet egyetemi tanára, az esemény moderátora.
A most vizsgált korpusz közzététel után kutatható adatbázis lesz nyelvészek és pszichológusok számára, de fontos további lépés lehet a korpusz alapján számítógépes metaforafelismerés megvalósítása, valamint az azonosított metaforák pszichológiai kiértékelése az alapján, mennyiben kapcsolódnak a szuicid ideációhoz.
Forrás: ELTE BTK
