Az ütőér, más néven artéria, az oxigénben dús vért szállítja a szívből a sejtjeinkhez, a visszerek a szén-dioxidban dús vért viszik vissza a szívünkhöz, hogy ott megtisztuljon. A nyirokerek szintén nagyon fontos szerepet játszanak a keringésünkben, a szövetközti folyadék elszállításában – írja a Diabetes Magazin.
Szerző: Dr. Bogdány Claudiaérsebész, a CEOSZ DiabPONT továbbképző program szakértője
Mi károsítja az ütőérrendszerünket?
Érrendszerünk állapotát az életviteli tényezők jelentősen ronthatják, mint például a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a túlsúly. Ugyanakkor a társbetegségek, mint a magas vérnyomás és a cukorbetegség is károsítják, ezért fontos a rendszeres kontroll és a gyógyszeres terápia betartása. Genetikai tényezők is befolyásolják az erek állapotát, tehát hiába próbál valaki mindent megtenni, ha olyan genetikai tényezőt örökölt, amely az érrendszer károsodásához vezet, legfeljebb lassítani tudja a folyamatot.
Az öregedés az egyik legmeghatározóbb rizikótényezője az erek elváltozásának és a betegségek kialakulásának. Nő az erek merevsége, a rugalmas rostok mennyisége csökken, „erőlködik” az érrendszer, ami magas vérnyomáshoz is vezethet. Az öregedést nem tudjuk befolyásolni, megállíthatatlan. Megszületünk, megöregszünk, az ereink is velünk öregszenek, tehát alapjáraton károsodik az érrendszerünk, de helytelen életmóddal, külső környezeti faktorokkal fel tudjuk gyorsítani ezt a folyamatot. Az ösztrogén hormon védőhatása lassíthatja ezt a folyamatot (nők előnyben).
Érelmeszesedés
A kóros lerakódásokat plakkoknak hívjuk, jelentősen szűkítik az ér átmérőjét, tehát kevesebb vér tud eljutni egyik pontról a másikra. A lerakódás, a plakk ki is tud szakadni, beindítja a rögösödési folyamatot (trombózis), elzárva a vér útját. A sejtek ezáltal nem kapják meg a tápanyagokat, elhalnak, így sebek keletkezhetnek például az alsó végtagokon. Gyors terjedésük akár a végtag elvesztésével is járhat. Ha 6–8 héten belül nem gyógyuló sebet észlel, mihamarabb keresse fel orvosát!
A magas vérnyomás az erek gyorsabb, kóros átépülését okozza. Olyan folyamatokat indít be, amelyek az érfal összehúzódását és megvastagodását vagy elvékonyodását okozzák. Tehát nemcsak megvastagodott, beszűkült érrendszerünk lehet a magas vérnyomástól, hanem értágulatok is kialakulhatnak.
Ez azért veszélyes, mert az értágulatnál az érfal vékony, emiatt bármikor ki tud szakadni, s ez vérzéshez vezethet. Ezért kell nagyon odafigyelni a magas vérnyomásra! Ráadásul minden károsodás további keringésrendszeri megterheléshez, majd magas vérnyomáshoz vezethet, ezáltal ördögi körbe kerülhetünk.
Visszerek
A visszerek a szén-dioxidban dús vért szállítják a sejtektől a szívig. A bennünk keringő 4,5–5 liter vér kétharmada a vénás rendszerünkben van, tehát a vénákra is nagyon oda kell figyelni. Amikor állunk, vagy amikor ülünk és lógatjuk a lábunkat, testünk statikus állapotban van, a vér lassabban folyik a szív irányába. Mivel lassabban folyik a vér, a véna fala jobban feszül, aminek a következménye a vénák kitágulása és a rögösödés (trombózis) folyamatának beindulása. Ilyenkor jellegzetes vöröses-barnás, meleg tapintású csík jelenik meg a lábszáron, erős fájdalommal. Azonnal sürgősségi osztályon kell jelentkezni!
Mi a baj ezekkel a rögökkel? Elzárják a vénás rendszerünket, emiatt megdagad a lábunk, fájdalmat okozva nekünk. A rög tovasodródhat, bekerülhet a szívbe, majd a tüdőbe, és fulladásos, akár életveszélyes tünetegyüttest okozhat (tüdőembólia).
Ha frissen felfedezzük a trombózist, vérhígítóval lehet feloldani a rögöt, hogy újra átjárható legyen az ér. Ha többnapos panasszal megy orvoshoz a beteg, akkor valószínű, hogy a rög már odatapadt a falhoz, nem oldódik fel gyógyszer ellenére sem, de a további trombózis megakadályozása érdekében folytatni kell a terápiát.
A testünket behálózzák az erek, ha egy része elzáródik, egy szomszédos érpálya átveszi a feladatát, így próbál a szervezetünk kompenzálni. Ha ilyen esemény történt, tudnunk kell, hogy hajlamosak vagyunk a trombózisra, oda kell figyelni a bőséges folyadékbevitelre, kompressziós harisnyát kell hordani, rendszeresen mozogni, illetve orvosi kontrollra járni. Ha nem tartjuk kordában a vénás betegséget, a lábszáron akár fekélyek is kialakulhatnak, amelyek rendkívül nehezen gyógyulnak, megkeserítve a beteg életét.
Hogyan védhetjük leginkább a vénáinkat? Mozgással! Naponta minimum 30 perc sétával. Nem kell hegyet mászni, sík terepen, járdán is sétálhatunk, a lényeg a folyamatos mozgás. Ha a vádli izmait megfeszítjük, a keringést serkentjük. Ha kórosan sokat állunk, sokat ülünk és hajlamosak is vagyunk rá, leginkább alsó végtagi duzzadás, nehézláb-érzés, fájdalom jelzi a visszérbetegség jelenlétét. Akár ülve is lehet mozgatni a lábunkat, erre kiváló a vénás torna, amelynek mozdulatait az interneten megtalálják. Miközben olvassák ezt az írást, most is lehet „spicc-pipázni”, mozgatni a vádliizomzatot!
Nyirokvizenyő
A nyirokrendszerünk segíti a folyadékegyensúly szabályozását, ezzel segít a vérnyomás szabályozásában is, sőt a koleszterint a szövetekből a keringési rendszerünkbe szállítja. Nyirokérbetegségnél a folyadékelvezetés problémája miatt nagy körfogatú, vizenyős alsó végtagokkal rendelkezik a páciens, amit elefántlábnak nevezünk. A fent említett terápiával mérsékelhetjük a beteg panaszait.
Mit tehetünk az érrendszerünk védelmében?
Elsőként javasolnám a megfelelő táplálkozást. Régi bölcsességek alapján lehet fogyasztani bátran fokhagymát, fekete áfonyát, halat, szőlőmagot is, a lényeg a mértéktartás és a változatos étrend. Nagyon fontos a megfelelő folyadékbevitel is, minimum 2 liter fogyasztása ajánlott, ha az orvosunk máshogy nem rendelkezik (bizonyos betegségek esetén folyadékmegszorítás indokolt).
A megfelelő folyadék bevitele például megakadályozhatja a trombózis kialakulását! Külsőleg vadgesztenyekrém, nyirokmasszázs, hideg-meleg váltózuhany is segítheti a keringést.
Rendkívül fontos a helyes vércukorszint-beállítás, a diéta betartása! Szintén nagyon fontos a vérnyomáskontroll, hiszen – ahogy már szó volt róla – a magas vérnyomás mind az ütőereket, mind a vénákat, mind a nyirokkeringést károsítja.
Ha sebesedés alakul ki a lábunkon, tehermentesítő cipőt kell viselni, amelyben nehezebb a közlekedés, ezért megelőzésként célszerű ortopédcipőt vagy talpbetétet, kényelmes lábbelit hordani. Nagyon fontos a bőr ápolása testápoló krémekkel! A bőr sérülékenysége miatt megrepedhet, így a kórokozók bejutnak a bőrfelszín alá, sebeket és fertőzést okozva.
Lábápolás, körömápolás esetén forduljunk szakemberhez, gyógypedikűröshöz, nehogy a folyamat során mi magunk belevágjunk a körömbe, a környező bőrbe sérülést, később nehezen gyógyuló sebeket okozva.
Végezetül nagyon fontos a rendszeres orvosi kontroll, hogy a sebesedést, akár legrosszabb esetben a végtag elvesztését megakadályozzuk!
Forrás: Diabetes Magazin
