Az egészségügy digitalizációjának humán aspektusait vizsgálta az a négyéves kutatási projekt a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének vezetésével, amelynek eredményeit most konferencia keretében ismertették. A Semmelweis Szalonban tartott eseményen a digitalizáció kihívásaira és lehetőségeire hívták fel a figyelmet a szakemberek, továbbá arra, hogy a Semmelweis Egyetem vezető szerepet vállal az új irányelvek és jó gyakorlatok bevezetésében, alkalmazásában.
Forrás: Semmelweis Egyetem
A koronavírus-járvány kihívásai felgyorsították a digitális egészségügyi eszközök bevezetését és elterjedését. Míg 2021-ben a pandémia alatt a lakosság egyharmada vett igénybe okoseszközöket, egészségüggyel kapcsolatos applikációkat, jelenleg ez a szám 50 százalék. Ma már a digitális egészségügyi megoldások az ellátás integráns részét képezik – hangsúlyozta megnyitójában Feketéné dr. Szabó Éva, a Semmelweis Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese. Kiemelte, az egyetem Digitális Egészségkutató Csoportjának kutatási eredményei azt mutatják, a társadalmi elvárások szerint az orvosoknak nem csupán gyógyítóknak, hanem a digitális világ kalauzainak is kell lenniük.
A páciensek egyre inkább az egészségügyi szakemberektől várják az útbaigazítást a digitális egészségüggyel kapcsolatos kérdéseikben. Ezekre a kihívásokra az orvosképzésben is választ kell találnunk. Erre lehet példa a szabadon választható tantárgyaink széles választéka
– emelte ki a rektorhelyettes.
A most bemutatott kutatások is hozzájárulnak a jövőbeli fejlesztésekhez és a továbblépéshez. Kiemelte, ehhez a kutatási projekthez 34 tudományos publikáció kapcsolódik, melyek közül több D1-es minősítésű folyóiratban jelent meg. Hozzátette, kutatás-fejlesztés tekintetében rendkívül dinamikusan változó területről van szó és öröm látni, hogy a Semmelweis Egyetem – ahogy ezt az eredmények is mutatják – az ország és a régió vezető orvos-egészségtudományi tudásközpontjaként, partnereivel együttműködve ezen az új stratégiai területen is élen jár.
Forrás: Semmelweis Egyetem
Paradigmaváltás, sőt talán annál több, a gyógyítást alapjaiban érintő változás történt mintegy húsz évvel ezelőtt az orvoslásban-gyógyításban – kezdte beszédét dr. Purebl György egyetemi tanár, a Magatartástudományi Intézet igazgatója. Kifejtette, míg az emberiség eddigi történetében egészségi probléma esetén az emberek az adott korban és kultúrában a gyógyítói feladatokra kijelölt személyhez fordultak (sámánok, gyógyító papok, orvosok), addig manapság előfordulhat, hogy elsőként egy technikai eszközt, a mobiltelefonját, okoseszközét kérdezi valaki, ott keres válaszokat panaszaira. Változást jelent, hogy a beteg a rendelésre nem „üres fejjel” érkezik, hanem a kórképekkel kapcsolatos információval felvértezve, „túltelített tartállyal”, amely az orvos-beteg kommunikációban is jelentős kihívást jelent. A professzor rámutatott, a digitalizáció, az okoseszközök használata nem csak egy szűkebb, jobb módú réteget érint, sőt, minél inkább kiszolgáltatottabb és minél inkább a társadalom peremére kerül valaki, annál fontosabb lehet számára a digitális elérés lehetősége – így ez különösen fontos az idősek, a hajléktalanok és általában a szociálisan elszigeteltebb csoportok számára – tette hozzá dr. Purebl György.
Forrás: Semmelweis Egyetem
Két fontos dátumot emelt ki dr. Győrffy Zsuzsa projektvezető, a Magatartástudományi Intézet docense: 2020 márciusa, a koronavírus-járvány kitörése, amikor egy új típusú betegség a digitális megoldásokat minden eddiginél jobban fókuszba helyezte. Valamint 2022. november 30-a, a ChatGPT megjelenése, amely az egészségügyet is forradalmasította, nemcsak az információ keresésben, hanem a mesterséges intelligencia által más digitális megoldásokban is. Két lakossági reprezentatív felmérést végeztek (2021, 2024), továbbá orvosok és orvostanhallgatók körében kvalitatív egészségszociológiai kutatást. Foglalkoztak egészségpolitikai stratégiákkal és a social media világával, továbbá fontosnak nevezte a Máltai Szeretetszolgálattal közös, hajléktalanellátást érintő kutatási együttműködést is.
Főbb megállapításaik közt szerepelnek, hogy megjelentek a „mindencsatornás páciensek”, akik minden lehetséges csatornán online és offline is szeretnének egészséggel kapcsolatos információkat keresni; ennek intenzitása itthon európai összehasonlításban is kiemelkedő. Nagy igény mutatkozik az egészségügyi ellátásban dolgozók iránymutatására: az orvosok ajánljanak weboldalakat, applikációkat, használjanak telemedicinát, hiszen majdnem minden második páciens aktívan használna ilyeneket. Megállapították, a digitális tér megváltoztatja a páciensek egészségmagatartását, így jobban bevonódnak a kezelésekbe, amelyet az orvosok körében végzett felmérés is megerősített. A hátrányok közt említették az orvosok az információ túltengésből, vagy a technológiai hozzá nem értésből adódó problémákat. Az orvostanhallgatók 90 százaléka szeretné használni az applikációkat, a digitális diagnosztikát és online kommunikálni a beteggel. Ugyanakkor óvatos optimizmussal tekintenek a digitalizációra, mert fontos számukra a munka-magánélet egyensúlya, illetve az, hogyan őrizhető meg az orvoslás személyessége.
Hozzátette, sikerült mérniük, hogy a hajléktalanságban élő populációban sokan használnak okostelefont, sokan keresnek az interneten egészséggel kapcsolatos információkat, és vannak, akik egészséggel kapcsolatos applikációkat is használnak. A kutatás elsődleges megállapítása az volt, hogy a társas támogatás ebben a közegben elengedhetetlen, és ugyanezt tapasztalták a digitális idősellátásnál is, ahol nagy nyitottságot tapasztaltak, különösen telemonitoring és telemedicinális ellátások iránt, és elmondható, hogy ma már a 65 éven felüli korosztály 70 százaléka használ digitális megoldásokat.
Forrás: Semmelweis Egyetem
Dr. Girasek Edmond, a Magatartástudományi Intézet adjunktusa kifejtette, a nagymintás lakossági kutatásaik eredményei az alkalmazott módszertan miatt vonatkoztatható a teljes hazai lakosságra. A lakosság 75 százaléka tájékozódik egészségügyi kérdésekben weboldalon, közösségi média oldalakon, és a COVID-pandémia idején az online betegcsoportok is hangsúlyosak voltak. A lakosság közel egynegyede használ akár tudományos keresőfelületet is a tájékozódásához. A páciensek észrevehetően felkészülten érkeznek az orvos-beteg találkozóra, kétharmaduk az orvoshoz fordulás előtt, vagy előtt és után is használ internetes információforrásokat. A szolgáltatások közt az e-recept és az online időpontfoglalás a legnépszerűbb a páciensek körében, további igény mutatkozik a távszenzorok és hiteles egészségügyi applikációk használatára, mindemellett az eredmények arra mutatnak, hogy mind az orvosok, mind a betegek igénylik az ellátás személyességét, és 60 százalékuk szerint rosszul értelmezhetik a rendelkezésükre álló adatokat, ezért a helyes értelmezéséhez orvosi segítséget igényelnek.
Forrás: Semmelweis Egyetem
