Az új közhasználatú fürdőkre vonatkozó szabályozás végrehajtásának első lépéseiről számolt be Bufa-Dőrr Zsuzsanna, az NNGYK (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) Közegészségügyi Laboratóriumi és Módszertani Főosztályának témafelelőse a Magyar Fürdőszövetség őszi közgyűlésén – írja a Turizmus.com.
Még tavaly novemberben jelent meg a Magyar Közlönyben a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 510/2023 (XI. 20.) Kormányrendelet. A szakember elmondta, hogy komoly változás az új jogszabályban, hogy a szabályozás a korábbi klasszikus közhasználatú fürdőkön és azok üzemeltetőin túl már a szaunákra és gőzfürdőkre, valamint ezek üzemeltetőire, és a szálláshelyek medencéire is kiterjed. A magánfürdőkre (saját, családi medencékre) továbbra is csak a vízzel érintkező anyagok szabályozása vonatkozik.
Bufa-Dőrr Zsuzsanna kiemelte, hogy közhasználatú fürdő alatt most már minden olyan létesítményt értünk, amely nyilvános és legalább egy fürdési célú létesítmény üzemel benne. Nagy változás, hogy azok a hatlakásosnál nagyobb társasházak, lakóparkok is beletartoznak most már, amelyek fürdési célú létesítménnyel rendelkeznek.
Bufa-Dőrr Zsuzsanna arra is kitért, hogy tápvízként a továbbiakban a korábbiakkal megegyezően felhasználható minősített természetes ásványvíz, gyógyvíz és gyógyhatású víz. Kiemelte, hogy a gyógyvíz nem keverhető egyéb forrásból származó egyéb vízzel és más gyógyvízzel sem. A gyógyhatású víz azonban igen, sőt nemcsak egymással keverhető, hanem akár hideg vizes kút vizével is, vagy közműves ivóvízzel is. Mind a két fajta vízzel töltött medence üzemeltethető töltő-ürítő üzemmódban. Ennek az a feltétele, hogy a medencének legyen jó hidraulikája, elegendő víz álljon rendelkezésre a vízbázisban illetve biztosítható legyen a fürdővíz megfelelő mikrobiológiai minősége. A természetes ásványvizek, gyógyvizek, gyógyhatású vizek engedélyezését továbbra is a BFKH végzi, melyben az NNGYK a vizek megfelelőségéről, esetleges vízkezelési eljárások szükségességéről ad véleményt, szakhatósági állásfoglalás keretében. Ebben az engedélyezési eljárásban is megkérhető, sőt javasolt is megkérni előzetesen a szakhatósági állásfoglalást.
A gyógyvíz és gyógyhatású víz értékelése során az NNGYK egészségkockázat-értékelést is végez. Ennek elsősorban az az oka, hogy jó néhány vízben potenciális egészségkárosító vegyületek vannak jelen viszonylag magas koncentrációban. Ezeknek a fürdőzésből, illetve belélegzésből származó kockázatát értékeli az NNGYK korábban szakvéleményezési, most pedig már szakhatósági eljárás keretében. Menete, módszertana elérhető a honlapjukon. Ez alapján nem minősíthető gyógyvíznek vagy gyógyhatású víznek az a víz, amelyben az engedélyezhető fürdési napok száma 14 napnál kevesebb, napi 2-szer 30 perc fürdési idő mellett.
Bufa-Dőrr Zsuzsanna arra is rámutatott, hogy a gyógyhatási igazolás tekintetében még további egyeztetés szükséges. A kizárólag minősített gyógyvizek keverésével előállított gyógyhatású víz esetében lehet lehetőség arra, hogy a gyógyhatás igazolás analógia alapján történjen, de erre vonatkozóan még egyeztetnek az Orvosi Kamarával.
Forrás: turizmus.com
