A nem túl távoli jövőben tudásgráfokba illeszkedhet majd a gyógyszeripar, figyelve arra, hogy betegség helyett az egészségre fókuszáljon, a jövő ugyanis a jelenlegi eseményalapú betegségellátás helyett a folyamat alapú egészségszolgáltatás lesz – hangzott el a többi közt kiadónk, a PPH Media Gyógyszerkommunikációs Konferenciáján, melyről a PharmaOnline számol be.
A november 6-án huszonötödik alkalommal megrendezett Gyógykommon ezúttal a gyógyszerpiacot érintő több kérdéskör is terítékre került, a termékmenedzserek, az orvoslátogatók és a marketingstratégia, a GDPR kihívásai mellett a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a betegedukáció és a felírási szokások kérdése is előtérbe került.
Átalakuló valóság: mi, miért és hogyan?
Átalakuló tájékozódási és gyógyszerelési szokások címmel Kun Eszter, a Szinapszis kutatási igazgatója a kardiológusok példáján keresztül mutatta be saját kutatásuk eredményeit. A felmérésre a kutatók szerint azért volt szükség, mert az utóbbi 2-3 évben felerősödött a mindennapokban megélt valóság átalakulása, s az iparnak sem árt tudnia, hogy ez mit is jelent. A 2024 tavaszán készült kutatás során a kardiológusok széles körét kérdezték, akiknek fele 40 év alatti volt. Az eltérő orvosgenerációk eltérő problémákról adtak számot. Az idősebbek hangsúlyozottan túlterheltségről, kiégésre utaló jelekről számoltak be, s jelezték, hogy egyre nehezebb megfelelő információhoz jutni. Ők jobban tartanak az edukált betegtől, így körükben jellemzőbb a deffenzív orvoslás is.
Összességében diverz szakmai színvonalról és kollegiális együttműködésről számoltak be a kardiológusok, jelezve, hogy a hálapénz kiiktatásával a leköteleződés is eltűnik a beteg felé; a fiatalabbak általában hamarabb jutnak szélesebb körű tapasztalathoz szakterületükön, ezzel viszont sokszor az idősebb kollégák támogatása is elmarad. A centrumkórházakban általában továbbra is megmaradt a hierarchia, de van egy erős, 45-50 közötti agilis orvospopuláció, amely mentorként jelenik meg a fiatalabbak mellett. Kisebb kórházakban eltűnt a hierarchia, előbb szereznek nagy tapasztalatot a fiatalok, de nagyobb a magárahagyottság is – fogalmazott Kun Eszter.
A 40 év alattiak jellemzően önálló információszerzési igényt fogalmaznak meg a gyógyszeriparral szemben; naprakészek akarnak lenni a szakirodalomban, a kutatások eredményeit illetően, de ragaszkodnak az információk függetlenségéhez. Az orvosok átlag heti 3,5 órát (heti 2-5 órát, napi mintegy fél órát biztosan) aktív szakmai információszerzéssel töltenek. A fiatalabbak körében a digitalizáció magától értetődő, nemzetközi konferenciákon, társaságok honlapjain jutnak független információhoz, tudatosan válogatnak az emailek között, az orvoslátogatókat közepesen értékelik, érzékenyek a szakmai felkészültségre, s lényegében csak akkor nyitottak, ha a látogató újdonságot nyújt számukra. Az idősebbek elismerik, hogy „nemzetközi konferenciákra rajtuk keresztül vezet az út”, s általában örülnek az orvoslátogatók által nyújtott kompakt információknak. Mint elhangzott, a gyártókkal kapcsolatos percepciója vegyes a kardiológusoknak, s a gyengén felkészültekről kialakult kép a gyártóra is visszahat.
A modern készítmények kapcsán egyfajta sikerélményt fogalmaznak meg a kardiológusok, hogy ma már „olyanoknak is tudnak segíteni, akiket korábban csak meghalni láttak”. A következő öt évben azt várják, hogy még jobban szegmentálódik az állami és a magánellátás; az államiban szinte csak a nehéz esetek maradnak majd. E mellett a digitalizáció további fejlődését várják, azt, hogy akár öt éven belül a diagnosztikában is lesz mesterséges intelligenciával támogatott eszköz.
Startupok, folyamat alapú egészségszolgáltatás
S hogy mi történt az egészségügy digitalizációjában? Ma már a fejlesztések nem innovációs, hanem implementációs fázisban vannak; tavaly már mintegy 50 digitalizációs fejlesztést lehetett felírni receptre. Ezeket jellemzően startupok kezdik el fejleszteni. A startupokat azonban sok mindenre használhatják a gyógyszercégek is – Szabó Erik, a White UnicornIncubator Zrt. vezetője szerint a technológiafejlesztés mellett például a kommunikációban, a regulációnak való megfelelésben is; az ígéretek szerint a mesterséges intelligencia használata mintegy 50 százalékkal csökkentheti a dokumentációs igényt.
Az ugyancsak a startupok szerepéről beszélő Menyhárt Lia (CEO, Founder, Merova Health Zrt.) aki sokat dolgozott patikalátogatókkal, a többi közt elmondta, hogy a cukorbetegség területén építenek kliensmanagement rendszert a preventív ellátóknak, melyet a gyógyszerészek felé is megnyitottak; 3-4 havonta láthatók az anamnézis-adatok. Jövőre várhatóan a dietetikusoknak is készül ilyen: a betegek számára ingyenes rendszerben nemcsak a dokumentáció kap helyet, hanem lényegében edukációs központként működtetik azt. Mint elhangzott, itthon egyelőre nem látszik piaci együttműködés, nincs térkép, Hub (gyűjtőpont) a health startupokról, de remélhetőleg ez a helyzet változik.
Korszakváltás zajlik a világban, lényegében az adat az egyetlen valóban megújuló erőforrás, amellyel átlépünk a mai világ határain, fogalmazott a konferencián Lantos Zoltán Tibor, a Semmelweis Egyetem ETK Egészségtámogatási Módszertani Tanszék tanszékvezető docense, aki szerint lényegében minden megszűnik, ami ma van: 10-15 év múlva egy teljesen új környezetben fogunk élni. Mindenkinek van legalább két felélesztésre váró virtuális asszisztense, van digitális ikertestvérünk, amelyekkel megsokszorozható a hatékonyságunk, míg azonban például Kína megfigyelésre használja a digitálizációt, Európa még csak most készül az Európai Egészség Adattér létrehozására. Lényegében egy európai EESZT jön majd létre, amelyből az adatokat kutatásra is lehet majd használni, ehhez azonban meg kell győzni a betegeket, hogy átadják adataikat. Lantos, aki mintegy 31 éve orvoslátogató volt, majd segített megteremteni a gyógyszeripari kutatások hátterét, aztán néhány éve tanszéket alapított az egyetemen, ma az írországi egészségügyi minisztériumban segít előkészíteni nagy egészségügyi projekteket. Várhatóan 2026-tól megteremtődik a technikai háttere annak, hogy kontinensünkön a bárhol felírt e-recepteket a patikus saját nyelvére lefordítva olvashassa; mindenütt össze lesznek kötve a jogosan kezelt, egységes európai elvárásoknak megfelelő egészségügyi adatok. Mindezt az is indokolja, hogy az EU-ban ma alig van intelligens alkalmazás, az értékelhető adatmennyiség gyűjtéséhez pedig minden európai polgár adataira szükség lehet – igaz, akkor például a ritka betegségek sem számítanak majd már ritkának, fogalmazott a szakértő, aki szerint kb. 2030-ra elérhetjük majd saját egészségügyi adatainkat is ebben a rendszerben, ami gyógyszeripari szempontból például azt jelentheti, hogy a betegek egy appon keresztül hozzáférést adhatnak bármihez.
Az adatáramot működtetni kell, mondta Lantos Zoltán, aki jelezte, az EMÁ-val dolgoznak a személyre szabható betegtájékoztatáson, a gyógyszerszedés célzottabb támogatásán az EU-ban, amelyek segítségével tudásgráfok jöhetnek majd létre – ezekbe kell majd a gyógyszeriparnak is beillesztenie magát, figyelve arra, hogy betegség helyett az egészségre fókuszáljon a továbbiakban, a jövő ugyanis az eseményalapú betegségellátás helyett a folyamat alapú egészségszolgáltatás lesz.
Forrás: pharmaonline.hu
