Meddig érdemes kezelni a sclerosis multiplexet? Mikor hatékony az idegrendszeri károsodást okozó, ma még gyógyíthatatlan SM kezelése? Miért veszítheti el a hatásosságát egy terápia? Ezeket a kérdéseket is körbejárja az ingyenes, országos Multiplex Magazin új lapszáma.
A sclerosis multiplex a fiatal felnőtteknél jelentkezik leggyakrabban, de az idősebb korú betegek aránya is egyre nagyobb. Mintegy 10 ezer SM beteg él hazánkban, akiknek sorsa döntően azon múlik, mennyire sikerül fékezni az agyat és gerincvelőt károsító betegség előrehaladását. Idehaza számos gyógyszer elérhető a személyre szabott kezeléshez, ám így is előfordul, hogy a megkezdett terápián változtatni kell. Ennek lehet mellékhatás, kísérőbetegség vagy megváltozott élethelyzet, például gyermekvállalási terv az oka, ám a gyógyszer hatásvesztése is előfordulhat.
Amint azt a lapnak nyilatkozó szakorvos levezeti, az immunrendszer alkalmazkodhat a kezeléshez és ellenállóvá válhat a gyógyszerrel szemben. A gyulladáskeltő immunsejtek idővel megtalálhatják az utat a központi idegrendszerbe, megkerülve a gyógyszer által kialakított blokkokat. A betegség is változik: idővel a gyulladásos aktivitás csökkenhet, az idegrendszeri szövetkárosodások dominálhatnak, amelyeket a korábbi kezelés már nem tud gátolni. Fel kell ismerni a betegségaktivitást. Ehhez fontosak a kontrollvizsgálatok, a tünetek figyelése. A kezelőorvosnak be kell számolni minden új fejleményről, azokról is, amelyeknek a beteg szerint nincs köze az SM-hez.
„Ha egy beteg egy terápia mellett jól van, tünetmentes akár éveken át, az nem jelenti, hogy már nincs szükség a kezelésre. A terápia végleges abbahagyása alapos megfontolást igénylő kérdés. Amikor már nem azok a gyulladások dominálnak, amire hatni képesek a gyógyszerek, és az idősödő immunrendszer miatt a kezelés kockázata megnő, meg kell fontolni a felfüggesztést. De ennek is van kockázata, ezért sosem az adott pillanat számít, hanem legalább 5 évre visszatekintően értékelni kell a betegség jellemzőit” – magyarázza el a lapban megszólaló neurológus.
Bármilyen stádiumban is van a betegség, a beteg önmaga is hozzájárulhat a kilátásai javulásához. A gyulladásos faktorokat kiváltó dohányzás elkerülése, az egészséges testsúly megtartása vagy visszanyerése és a napi szintű, rendszeres mozgás bizonyítottan javítja az életminőséget. Tapasztalt szakorvos és SM betegséggel élő gyógytornász egyaránt erre biztatja az érintetteket. Szintén szemléletformáló üzenet, hogy a rehabilitáció nem az előrehaladott, súlyos állapotban lévő betegek kezelését jelenti, hanem már a diagnózis pillanatától gondolni kell rá. Bármilyen mozgásszervi vagy más jellegű károsodás bekövetkezik, indokolt lehet a rehabilitáció.
Forrás: Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezete / OS
