Az utóbbi években jelentősen nőtt azoknak a magyar meddő pároknak a száma, akik külföldön kértek egészségügyi ellátást. A jelenség mögött többek között a hazai egészségügyi rendszer jogi és szakmai korlátozottsága, a külföldi kezelések magas színvonala és elérhető ára, valamint a jobb sikerességi ráta áll – írja a G7.
Az úgynevezett lombikturizmus fogalma egyre ismertebb Európa-szerte. A kifejezés találó, egyértelműen utal a jelenségre, amikor a páciensek a saját országuk helyett külföldön keresnek megoldást meddőségi problémáikra. Ezekből pedig egyre több esetet ismerünk, a cikk írása előtt megrázóan sok érintettel találkoztam magam is, hol ismerősökön, hol a közösségi médián keresztül. Minden jel arra utal, hogy napról napra nő a magyar lombikosok száma a határon túli klinikákon.
Habár a lombikprogram miatt külföldre utazó magyarok arányáról nem áll rendelkezésre hivatalos statisztikai adat – ugyanis a határon túl végzett reprodukciós kezelések nem mindig kerülnek be a nyilvántartásba -, de a becslések alapján az elmúlt években több száz magyar pár döntött úgy, hogy külföldön keres megoldást. Nem azért, mert itthon nem létezik lombikprogram, vagy mert olyan jó lenne ezer kilométert utazni egy beavatkozásért, a magyarázat egyszerű: kint jobb esélyekkel indulnak.
A lombikturisták nem jókedvükben döntenek a külföldi program mellett, hanem kényszerből, a hazai ellátás ugyanis pont olyan, amilyenek az ingyenes, állami szolgáltatások lenni szoktak: lassú, körülményes, túlterhelt. Az egészségügyért felelős Belügyminisztérium nemrég a hvg.hu-nak elismerte, évente megközelítőleg 30 ezer beavatkozásra lenne szükség ahhoz, hogy a termékenységi zavarral küzdő párokat megfelelően el tudják látni, de a rendelkezésre álló humán erőforrás és infrastruktúra ennek csak nagyjából a felét tudja biztosítani. (Arra nem tértek ki, hogy mit értenek beavatkozás alatt, a lombikos kezelés ennek csak egy része.)
Ez azonban nem magyarázza meg a hatékonyságbeli különbséget, így joggal merül fel a kérdés, hogy mit tudnak a határon túli orvosok, amit a hazai szakemberek nem? Nem tudásbeli különbségről van szó, hanem arról, hogy külföldön elérhető az anonim petesejt-donáció, míg Magyarországon nem. Természetesen létezik olyan megoldás is, amikor a gyermekre vágyó nő saját petesejtjét használják, ez azonban sok esetben nem jelent megoldást egészségügyi problémák miatt.
Ausztria, Csehország és Szlovákia is népszerű a lombikosok körében, olyannyira, hogy külön Facebook-csoportot indítanak az érintettek számára, ahol minden kérdésre szinte azonnal válaszolnak – írja a lap.
Forrás: G7